Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)

I. RÉSZ A MAGYAR-MEDENCE TERMÉSZETI VISZONYAI A FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK ÉS ÁRMENTESÍTÉSEK ELŐTT

Csátés láprét (Schoenetum nigricantis) W. KOCH Kékperjés láprét (Molinietum coerulae) W. KOCH Fehértippanos rét (alföldi mocsárrét) (Agrostetum albae) ÚJVÁROSI Ecsetpázsitos rét (ártéri mocsárrét) (Alopecuretum pratcmsis) SOÓ Réti csenkeszes rét (ned. kaszálórét) (Festucetum pratensis hungaricum) SOÓ A hínár társulások (Lemno-Potamea SOÓ) a nyílt vízfelszínhez kötött növény- társulások. Két fő csoportjuk:

Gyökerező vagy rögzült hínárok:

Nagy hínár (Myriophyllo-Potametum) SOÓ Átok hínár (Elodaetum canadensis) SOÓ Békaszőlő hínár (Potametum lucentis) HUECK Tündérrózsa-vízitök hínár (Nymphaeetum albo-luteae) NOWINSKI Tündérfátyol hínár (Nymphoidetum peltatae) MÜLLER et GÖRS Sulymos hínár (Trapetum natantis) MÜLLER et. GÖRS Lebegő hínárok:

Békalencse hínár (Lemnetuni minoris) RÜBEL

(Lemno-Spirodeletum) W. KOCH Rencés hínár (Lemno-Utricularietum) SOÓ Kolokános hínár (Hydrochari-Stratiotetum) WESTHOFF A hínár társulások ökológiai viszonyait kevéssé ismerjük, ezért részletes feldolgozásukra még nincs módunk.

4.1.3. Kultúr növénytársulások

A kultúr ökoszisztémák közül az erdőkben érvényesül - viszonylag legjobban - a környezet és a növényzet kölcsönhatása az antropogén hatással szemben. Ezért csak a kultúrerdöket dolgoztuk fel MAJER A. (1968) erdőtípus rendszere szerint.

Akácos (Bromo sterilis-Robinetum) SOÓ, tavaszi aszpektus, bolygatott talaj

Szélsőségesen száraz

Homoki csenkesz Festuca vaginata Pusztai árvalányhaj Stipa pennata Prémes gyöngyperje Melica transsilvanica

Vadrozs Secale silvestre Fedél rozsnok Bromus tectoruni

Igen száraz

Barázdált csenkesz Fedélrozsnok

Festuca rupicola Bromus tectoruni

Kunkorgó árvalányhaj Stipa capillata

85