Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)
IV. RÉSZ AZ ELVÉGZETT TERMÉSZETÁTALAKÍTÓ MUNKÁLATOK ÖKOLÓGIAI HATÁSAI
74. ábra. Magyarország jelenlegi tájtipus térképe (szerk.: PÉCSI M.-SOMOGYI S.). - A = Mérsékelten kontinentális síkság, uralkodóan mezőgazdaságilag hasznosított tájtípusok: I. = Ártéri síkság, magas talajvízállású, hidromorf talajú kultúrsztyepes tájtípus. - 1 = folyómenti hullámtér öntésföldekkel. liget- és láperdő maradványokkal; 2 = mentesített ártér, holtmedrekkel, réti tal.ajosodott öntésföldekkel, ill. mocsári erdőtalajokkal; 3 = rossz lefolyású ártér (lápos) réti talajjal, ill. tőzeges síkláppal; 4 = folyóhátak közé zárt (réti) szikes árterek. II. = Ártéri síkság, uralkodóan közepes talajvízállású és réti-mezőségi talajú kultúrsztyep: 5 = magas ártéri hordalékkúp-síkság réti talajjal; 6 = hordalékkúpok közé zárt gyenge lefolyású árterek réti talajjal, réti szikesekkel; 7 = holtmedrekkel tagolt magasártér, közepes talajvízállással, réti-mezőségi talajjal. 111. = Medencebeli löszös síkság mezőségi talajú kultúrsztyep: 8 = löszös hordalékkúp-síkság, közepes talajvízállással, réti és alföldi cserjoznommal, (ill. réti talajjal); 9 = teraszos és löszös síkság alföldi csemozjommal; 10 = mély talaj vizű, löszös síkság cserjoznommal. IV. = Futóhomokos hordalékkúp-síkság, szőlő-gyümölcsös és erdömozaikos kultúrsztyep, közepes és mély talajvízállással: 11 = félig kötött buckás homokvidék, telepített erdőkkel és homokpusztarét maradványokkal; 12 = kötött homokos síkság, mozaikosan homokpusztaréttel, akác- és nyárerdővel, szőlő és gyümölcsös kultúrákkal; 13 = csernozjomos homoksíkság, kertészeti és szántóföldi hasznosítással; 14 = kötött homokos síkság, enyhén buckás, barnaföldes kultúrmezőség, telepített erdőmozaikokkal, gyümölcsösökkel; 14a = buckaközi medencék, magas talajvízállással, lápos réti, ill. szikes réti talajokkal. V. = Medenceperemi hordalékkúp-síkság, sűrű vízhálózatú, mozaikosan cseres- tölgyerdő maradványos, mezőségi és erdőtalajú kultúrsztyep; 15 = hegységelőteri (löszös) hordalékkúpsíkság, csernozjom barna erdőtalajjal, közepes talajvízállással.; 16 = homokos, kavicsos hordalékkúpsíkság, barnaföldes löszvályoggal fedve; 17 = kavicsos hordalékkúp-síkság, löszvályogos foltokkal, agyagbemosódásos barna erdőtalajjal, közepes, ill. mély talajvízszinttel. B = Eróziós dombságok, uralkodóan mező-, Hl. erdőgazdasági - lokálisan ipari - jellegű tájtípusok. VI. = Eróziós-deráziós völgyekkel tagolt hegy|ábfelszínek és dombságok*, szőlő-gyümölcsös, ill. cseres-tölgyerdő mozaikos kultúrsztyep, mély talajvízállással: 18 = löszfedte alacsony dombsági hátak és lejtők csemozjommal; 19 = mérsékelten tagolt és erodált alacsony dombhátak, lejtőlöszön (csernozjom) barna erdőtalajjal; 19a = mérsékelten tagolt hegylábfelszínek és alacsony fennsíkok rendzinás talajjal, foltokban a törmelékes löszön barnafölddel; 20 = völgyközi hátakra tagolt eróziós dombságok, agyagos-löszös lejtőüledékeken képződött barnafölddel, híres szőlőkultúrákkal; 21 = erősen tagolt dombságok (250-500 m), agyagbemosódásos barna erdőtalajjal, túlnyomóan cseres-tölgyesekkel, a magasabb dombhátakon gyertyános tölgyesekkel. VII. = Eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló dombságok, többnyire mély talaj vizű kultúrmezőség, szőlőkkel, kevert erdők jelentősebb maradványaival; 22 = lejtőJ.öszös alacsony dombhátak, csernozjom barna erdőtalajjal; 23 = eróziós-deráziós dombságok lejtőlöszön barnafölddel (a.. ill. b.) éghajlati hatás alatt**; 23a = völgyközi dombhátakra tagolt hegylábfelszín, agyagbemosódásos barna erdőtalajjal (b. típusú éghajlati hatás alatt); 24 = alpi előtéri eróziós dombság, barna löszön és pszeudogleyes talajon erdei fenyővel és elegyes (tölgy-) erdő mozaikokkal, részben mezőgazdasági hasznosítású (c éghajlati hatás alatt)**; 25 = eróziós-deráziós dombság (250-350 m) barna löszön agyagbemosódásos barna erdőtalajjal, bükkös és gyertyános tölgyerdő kiterjedt maradványaival, részben mezőgazdasági hasznosítású tájökológiai típus (b éghajlati hatás alatt)**; 25a = az előbbi dombság lealacsonyodó dombhátait és lejtőit a mezőgazdaság hasznosítja (a2 éghajlati hatás alatt)**. Vili. = Hegységbeli kisebb medencedombságok, cseres-tölgyerdő maradványos, mély talaj vizű kultúrsztyepek***: 26 = közepesen tagolt medencedombság, lejtőlöszön képződött barna erdőtalajjal, uralkodóan mezőgazdasági hasznosítással; 27 = erősen tagolt medencedombság (nyirokon), agyagos lejtölöszön kialakult pszeudogleyes talajjal; 28 = közepesen és erősen tagolt zárt medencék, törmelékes lejtőlöszön képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajjal. A = 26. és 28. vegyesen mező-, erdőgazdasági és bányászati hasznosítással. C = Középhegységi, erdős tájtípusok. IX. = alacsony középhegységek, uralkodóan szubkontinentális éghajlati hatás alatt, cseres- (és gyertyános) tölgyerdők (650 m tszf.-i magasság alatti) tájtípusa; 29 = vulkáni és üledékes kőzetü alacsonyabb hegységek, főleg barnaföldes régiója; 30 = uralkodóan karbonátos kőzetü alacsonyhegységek, rendzinás, ill. (savanyú) barnaföldes tájökológiai típusa. X. = Alacsony középhegységek, szubatlanti és szubmediterrán éghajlati hatást is viselő cseres- és gyertyános tölgyerdők tájtípusa: 31 = karbonátos kőzetü, ill. homokkőből álló (31”) 227
