Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)

I. RÉSZ A MAGYAR-MEDENCE TERMÉSZETI VISZONYAI A FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK ÉS ÁRMENTESÍTÉSEK ELŐTT

8. ábra. A negyedőszaki üledékek vastagsága Magyarországon (szerk.: URBANCSEK J.). - I = 100 m-es; 2 = 200 m-es; 3= 25 m-es mélységvonalak

Összetettebb eredetűek a hazai löszök, mivel származás szerint alapanyaguk részben a folyóvízi hordalék finomabb anyagából, a peremeken szárazra került hasonlóan finom szemnagyságú tengeri és tavi üledékből, az alpi és észak-európai jégtakarók peremterületeinek moréna anyagából, valamint a pusztai területek K-ről fújó szelektől ideszállított poranyagából tevődik össze. Az ilyen ún. típusos löszök mellett azonban vannak ún. áttelepített löszök (lösziszapok, lejtőlöszök) és infúziós löszök is, amelyek vagy a szállító közeg (víz, gravitációs lejtős folyamatok), vagy a lerakodási hely jellegzetességeit mutatják.

Azokon a térszíneken, amelyek a pleisztocén száraz-pusztai periódusaiban is nedvesebbek voltak az átlagosnál - mint a hegységkeret lejtői és a folyóvizek árterei -, speciális, a típusos löszhöz szemcseösszetételben hasonló, de egyéb tulajdonságaiban erősen eltérő üledékek jöttek össze. Ilyenek az alföldi árterek infúziós löszei és lösziszapjai, valamint a hegyvidékek agyagos löszei és löszvályogjai. Az utóbbi helyen a hullópor a vulkanikus hegységek tufáival és egyéb mállástermékeivel keveredett, és ezáltal az ún. nyirok nevű kőzet jött létre. Tehát az egyes lösztípusok és változatok vagy a szállító közeg, vagy a lerakodási hely átalakító hatásait tükrözik.

A pleisztocén hideg-száraz klímaperiódusainak megszűntével - a jelenkorban - erősen mérséklődött a kifagyásos hordaléktermelés és vele a folyók hordalékszállítása, így a medenceperemi hordalékkúpok intenzív fejlődése is megállt. Egyedül a Duna kisalföldi hordalékkúp-építése a jelentős a folyó ottani nagy eséstörése miatt.

29