Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)
IV. RÉSZ AZ ELVÉGZETT TERMÉSZETÁTALAKÍTÓ MUNKÁLATOK ÖKOLÓGIAI HATÁSAI
teljes egészében a jelenkori folyóvízi lerakódásokból keletkező öntésfóldek és a rajta megtelepülő puhafás ligeterdők területeként él tovább, mint a magas talajvízállású, hidromorf talajú ártéri síkság tipológiai egysége. Az egykor az alacsony ártérhez tartozó „ősfoglalkozás”, a halászat természetes vizeken űzött válfaja is erre a tájtípusra húzódott vissza. Egyébként az erdészet és a levonuló árvizek után egyes részleteiben az állattenyésztés hasznosítja általában dús füvű legelőit. Csak kb. 25%-át védik az alacsonyabb árhullámok ellen ún. nyári gátakkal, amelyek mögött - főleg a Tisza széles hullámterének mederparti folyóhátas és övzátonyos sávjában - korlátozott kiterjedésű földművelés is folyik (vö. 12. táblázat). A hajdani alacsony ártérnek a védgátakon kívüli része, mint mentesített ártér részévé vált az ármentes síksági tájakat már századok óta kitöltő, mezőgazdasági művelés alatt álló kultúrsztyepnek. Korábbi alacsony ártéri jellegére a lassan kitöltődő holtmedrek, meanderek, réti és mocsári erdőtalajok itteni jelentős előfordulása, a lápok helyén pedig a tőzeges síkláptalajok emlékeztetnek. Ahol a lecsapolás kritikus talajvízmélységet vagy kifejezetten lefolyástalanságot idézett elő, megjelentek a különböző 73. ábra. A mai országterület honfoglaláskori rekonstruált tájtípus térképe (szerk.: SOMOGYI S.). - A = Erdős-sztyep síkság, magasabb szintjein élénk mezőgazdasági (földművelő és állattenyésztő) hasznosítással. I. = Ligetes, lapos, azonális talajú és növényzetű alacsony árterek gyakori árvízborítással (1. 2, 3): I = öntésföldes, puhafás ligeterdős folyómenti típus halászati hasznosítással; 2 = mocsári erdős, pangóvizes típus; 3 = lápos, tőzeges talajú típus kiterjedt nádasokkal, nyíltvíz foltokkal (keményebb teleken az állatállomány áttelelő helyei). 11. = Magas árterek időszakos árvízi elöntéssel, a szigeteken, partokon halásztelepekkel, nyáron állattenyésztéssel (4+5): 4 = réti talajú és keményfás ligeterdős típus; 5 = lefolyástalan kis medencék, mélyedések szoloncsákos sziki növényzettel. III. = Löszös ármentes síkságok az állandó vagy téli szállásokkal (6): 6 = csernozjom talajú löszpuszták földműveléssel, állattenyésztéssel, helyenként még tatárjuharos lösztölgyes ligetekkel. IV. = Homokos hordalékkúpok ritkább lakossággal (7+8): 7 = buckás és lepelhomokos típus homoksztyepréttel és homoki tölgyes ligetekkel; 8 = csernozjomos és barnaföldes homokvidékek helyenként állattenyésztéssel és földműveléssel, máshol zárt homoki tölgyesekkel. V. = Alföld peremi síkságok az erdőirtások helyén földműveléssel és állattenyésztéssel (9+10): 9 = barna erdőtalajú lösztölgyes típus, kivéve a Rábántúlt; 10 = agyagbemosódásos barna erdőtalajú típus cseres tölgyesekkel + Rábántúl. B = Dombsági. alacsonyabb szintjein már mezőgazdaságilag is hasznosított tájak. VI. = Szubkontinentális és szubmediterrán éghajlatú dombságok kiterjedt erdőirtásokkal (11 + 12): 11 = barna erdőtalajú típus tatárjuharos lösztölgyesekkel és mezei juharos tölgyesekkel; 12 = barna és agyagbemosódásos barna erdőtalajú típus cseres tölgyesekkel. VII. = Szubatlantikus éghajlatú dombságok kevert erdőkkel (13+14): 13 = barna erdőtalajú típus cseres tölgyesekkel; 14 = pszeudogleyes és agyagbemosódásos barna erdőtalajú típus gyertyános tölgyessel, bükkössel, valamint erdei fenyvessel. VIII. = Hegységközi zárt medencék az erdőirtás és megtelepülés kezdeteivel (15): 15 = szubkontinentális éghajlatú, barna és agyagbemosódásos barna erdőtalajú medencék cseres tölgyesekkel. C = Hegységi, túlnyomórészt természetes állapotú erdős tájtípusok vadászati hasznosítással. IX. = Szubkontinentális és szubmediterrán alacsony hegységek kevert erdőkkel (16+17+18+19): 16 = vulkánikus hegységek cseres tölgyesekkel; 17 = karbonátos kőzetű hegységek gyertyános, molyhos és cseres tölgyesekkel, valamint karsztbokorerdőkkel; 18 = kristályos röghegységek cseres tölgyesekkel; 19 = kristályos röghegységek hegyi gyertyános tölgyessel, szubmontán bükkössel és jegenye- és lucfenyvessel. X. = Középhegységek csapadékos szubatlanti jelleggel (20+21): 20 = erősen tagolt vulkánikus hegységek hegyi gyertyános tölgyessel, szubmontán és montán bükkösökkel; 21 = karbonátos kőzetű fennsíkos hegységek szubmontán és montán bükkösökkel 225
