Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)

IV. RÉSZ AZ ELVÉGZETT TERMÉSZETÁTALAKÍTÓ MUNKÁLATOK ÖKOLÓGIAI HATÁSAI

NaHC03

Na(Mg)HCC>3

Na,Ca,lMg)

HC03

Ca,Na(MglHC03

71. ábra. Sófelhalmozódás folyamata a Duna-völgyben II. (szerk.: VÁRALLYAY Gy.)

vízszint esetén a felszíni párolgás által „mozgatott” felfelé irányuló kapilláris vízmozgás (és ennek anyagforgalmi következménye, a felhalmozódás) válik uralkodóvá. Ezt a tételt fejlesztette tovább SZABOLCS I., DARAB K., VÁRALLYAY Gy. a talaj anyag- forgalmára és sóforgalmára, s vezették be a „kritikus talajvízszint”, majd később a „kritikus talajvíz dinamika” fogalmát. Kritikus talajvízszint a talajvízszint azon terep alatti mélysége, amely esetén a talaj felszíne és a talajvízszint kö366tti talajszelvénysómérlege egyensúlyban van. Ennél mélyebb talajvízszint esetén a sómérleg negatív: a lefelé irányuló oldatmozgás, a talajoldat hígulása és a kilúgzás dominál; ennél magasabb talajvízszint esetén a sómérleg pozitív: a felfelé irányuló oldatmozgás, az oldatok betöményedése és a sófelhalmozódás válik uralkodóvá. Az elmondottak szemléltetésére mutatjuk be a 71. ábrái. A „kritikus talajvízszint” terep alatti mélységének meghatározására DARAB K„ majd DARAB K„ SZABOLCS I. és VÁRALLYAY Gy. dolgoztak ki számítási eljárást - sóforgalom és sómérleg vizsgálataik alapján. Módszerükkel „kritikus talajvízszint mélysége” térképek készültek 1:25 000 méretarányban a Tisza-II. Öntöző Rendszer egész hatásterületére. Később VÁRALLYAY Gy. és RAJKAI K.

216