Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)

IV. RÉSZ AZ ELVÉGZETT TERMÉSZETÁTALAKÍTÓ MUNKÁLATOK ÖKOLÓGIAI HATÁSAI

68. ábra. Öntözés hatására bekövetkező talajdegradációs folyamatok a Tiszántúlon (szerk.: VÁRALLYAY Gy.). - 1 = másodlagos szikesedés; 2 = másodlagos láposodás; 3 = másodlagos szikesedés és láposodás összefonódása

Mindezek alapján megállapítható, hogy a hazai szikes talajok kialakulásában a felszín alatti vizeknek, elsősorban a felszín közeli (vagy időszakosan felszín közeibe emelkedő) talajvizeknek volt megkülönböztetett jelentősége.

Másodlagos szikesedés esetén még egy sóforrás számba jöhet: az öntözővíz. A Magyarországon kidolgozott, bevezetett és betartott korszerű öntözővíz-minőség norma gyakorlatilag kizárja, hogy az öntözővízből szikesedést okozó sófelhalmozódás bekövetkezzék. Az ezt okoz(hat)ó vizek öntözésre történő felhasználását ugyanis megtiltja,

211