Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)
IV. RÉSZ AZ ELVÉGZETT TERMÉSZETÁTALAKÍTÓ MUNKÁLATOK ÖKOLÓGIAI HATÁSAI
5. 2. Változások a talaj képződési folyamatokban és a talaj anyagforgalmában A különböző irányú vízháztartás-szabályozási beavatkozások következtében a talajképződési folyamatokban is két ellentétes irányú változás volt megfigyelhető: a) Sztyepesedés Azokon a területeken, ahol a felszíni és/vagy felszín alatti vizek hatása mérséklődött, ott a „hidromorf-sor” az alábbi irányba mozdult: láptalaj —> lápos réti talaj —> réti talaj —> csernozjom réti talaj —> réti csernozjom —> alföldi mészlepedékes csernozjom —» mészlepedékes csernozjom. E folyamat néhány jellegzetes következménye: anaerob folyamatok —> aerob folyamatok redukció —> oxidáció felhalmozódás —> kilúgozódás szervesanyag felhalmozódás —> szervesanyag lebomlás b) Rétiesedés Azokon a területeken, ahol a felszíni és/vagy felszín alatti vizek hatása fokozódott, ott a „hidromorf sor” a fentivel pontosan ellentétes irányban mozdult el, ugyanígy a példaképpen felsorolt talajképződési részfolyamatok is. 5. 3. Sófelhalmozódási és szikesedési folyamatok A szikesedés alapvető oka Na+ ionok megjelenése a talaj szilárd és/vagy folyadékfázisában, ami igen sokoldalúan hat egy terület agroökológiai potenciáljára. E hatásokat foglaltuk össze a 66. ábrán. A magyarországi szikes talajok térképének egyszerűsített vázlatát mutatjuk be a 67. ábrán. A Kárpát-medence egy hidrogeológiailag zárt medence, különösen a nyári hónapokban erősen negatív vízmérleggel. Ez okozza a szikes talajok nagy területi kiterjedését a Kárpát-medence mélyebb fekvésű, rossz természetes drénviszonyokkal rendelkező területein: az Alfóldön (a Tiszántúlon: Hortobágy, Nagykunság, Kőrös-vidék; a Kiskunságban és a Duna-Tisza köze semlyékeiben; a Tisza - Zagyva-szögben stb.), de ugyanígy Románia, Szlovákia és Szerbia mélyebb fekvésű kárpát-medencei területein is. A Kárpát-medence vízgyűjtő területén végrehajtott erdőirtások, valamint a természetes gyepterületek egy részének szántóföldi művelésbe vonása, a múlt század közepének hatalmas mértékű folyószabályozási és vízrendezési munkálatai az egész medence vízháztartását és anyagforgalmát megváltoztatták. Az erdő és a gyep védőhatásának területi csökkenésével növekedett a felszíni lefolyás, a medence mélyebb fekvésű területei felé irányuló víz- és anyagmozgás, amely - a párhuzamosan szárazabbá váló mezoklímával együtt - a felhalmozódási folyamatoknak kedvezett e területeken. A folyószabályozások és vízrendezések nagy területeket 207
