Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)

III. RÉSZ A VÍZRAJZI VISZONYOK SZÜKSÉGSZERŰ ÁTALAKÍTÁSÁNAK FELISMERÉSE ÉS LEBONYOLÍTÁSA A XIX. SZÁZADBAN (Somogyi S.)

11. táblázat folytatása

Vízgyűjtő terület

Hazai

külföldi

Csatornák

CsatornaA belvízrendszer megnevezése

sík vidék

Dombvidék

hossza,

km

sűrűség,

km/km

km2

Tisza bal parti rendszerek

47.

Kalló-Alsónyírvízi

13002

1443,5

1,11

48.

Keleti-főcsatorna menti

1962971,3

0,50

49.

Hortobágyi

895507,9

0,57

50.

Nyugati-főcsatorna menti

782533,0

0,68

52.

Tiszafüredi

10085,2

0,85

53.

Ágotái

110211,4

1,92

54.

Hamvas-Sárréti

697801,2

1,15

55.

Ráhelyi

166194,9

1,17

56.

Szeghalmi

368632,8

1,72

57.

Ér

1351437

163,8

1,21

58.

Berettyó-Sebes-Körös közötti

89696

1336,4

1,49

59.

Örvényabádi

261266,8

1,02

60.

Gyenda-Tiszabői

195189,6

0,97

61.

Hortobágy-Berettyó jobb parti

901875,5

0,97

62.

Túrkeve-Mezőtúri

325380,3

1,17

63.

Mesterszállás-Berta-pusztai

438240,2

0,54

64.

Szajoli

421182,0

0,43

65.

Cibakházi-Tiszaugi

13285,2

0,64

66.

Hármas-Körös jobb parti

258156,6

0,61

67.

Gyomai

484815,9

1,69

68.

Holt-Sebes-Körösi

35538

518,0

1,46

69.

Kettős-Körös jobb parti

287526,0

1,33

70.

Hosszúfoki

454366

884,8

1,95

71.

Fehér-Fekete-Körös delta

87166,4

1,91

72.

Élővíz-csatorna

623678,4

1,08

74.

Mezőberényi

470302,3

0,64

75.

Dögös-Körös bal parti

957595,4

0,62

76.

Hármas-Körös bal parti

8489,5

1,06

77.

Kurcai

1125867,4

0,77

78.

Mártélyi

4132,2

0,79

79.

Tisza-Maroszugi

8921017,0

1,14

80.

Sámsoni

122422

775,9

0,63

81.

Élővíz

357156,6

0,44

82.

Újszegedi

543

108,8

2,01

83.

Maros bal parti

197345,6

1,75

Összesen

43 860

1 124

39 821.8

0,91

Ezek a változások azonban természetesen nem egyenlő mértékben érintették hazánk felszínét. Földtani felépítése és domborzati jellege miatt a Tisza vízgyűjtő eredeti árterülete 25 850 km2 volt (16%), s ebből több mint 24 500 km2 került mentesítésre. 16 500 km2 egykori tiszai ártér része a mai országterületnek (18%), s csak 1050 km" a gátak közötti hullámtér.

Tájilag az Alföldet érintették a legnagyobb mértékben a vízi munkálatok, amely terület a nagytáj több mint 30%-a. Ez is mutatja, hogy leginkább az Alföld volt ráutalva a folyószabályozásokra és ármentesítésekre. Ebből a mai országterületre kb. 21 000 km mentesített és lecsapolt terület jut, ami az Alföld hazai részének közel 40%-át teszi ki.

159