Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)

BEVEZETÉS: Hazánk természeti környezetének jellemzői (Somogyi S.)

tszf-i magasságuk következtében hazánkétól eltérő természeti viszonyok uralkodnak. Az ország területe tehát kifejezetten medence jellegű, amit zárt hegységkeret vesz körül, még ha annak vonulatai kívül is feküsznek a mai politikai határokon. A medencehelyzet sajátságosán élezi vagy tompítja az abszolút fekvésből származó, az előbbiekben említett éghajlati hatásokat. A nyugatias (és más irányú) légáramlatok ugyanis a hegységkeret következtében főn jelleggel, tehát szárazabban és melegebben érik el a medencét. Emiatt éghajlatunk részben szárazabb, részben melegebb is, mint a hegységkeret módosító hatása nélkül lenne. De ennek hatása a szélvédettség és a hőmérséklet- és csapadékingadozás fokozottsága is (mivel kevésbé érvényesül a kiegyensúlyozó óceáni hatás).

Ám van a medence jellegnek számos közvetlen vízgazdálkodási hatása is. Az első a folyóhálózatunknak a hegységkerettől megszabott centripetális, középpont felé törekvő jellege. Ezt fokozza, hogy a zárt hegykoszorú, a szerkezeti és a lejtésviszonyok csupán egy kifolyási helyet tettek lehetővé, mégpedig nem csupán a felszíni, hanem a felszín alatti vizek számára is. Ennek kihatása a talajvízviszonyokon át a talajok különböző típusainak fejlődéséig vezet. Ám közvetlen hatása van a hegységkerettől befolyásolt lefolyásviszonyoknak az árhullámok kialakulására és levonulására is, amit tovább fokoz a vízrendszer centripetális típusa. A hegységkeret és a medence eltérő csapadék- és lefolyásviszonyai idézték elő hazánk kifejezetten árvízveszélyes jellegét, amit csak a társadalom évszázados összefogott, nagy szellemi és anyagi erőfeszítésével lehetett elviselhető szintűvé csökkenteni.

A hegységkeret és a túlnyomó részében síksági jellegű medencefelszín szint- különbsége nagyban befolyásolja a folyók esésviszonyait, ami azok nagy vízszintinga- dozását, a peremi átmeneti sávban nagymértékű hordalékfelhalmozódást, nehezen szabályozható folyószakaszok kialakulását eredményezi. Emiatt mérsékelt folyóink energiakészlete is. Az öntözés lehetőségét a sík felszín ugyan biztosítja, de a folyók nagy vízszint- és vízhozamingadozása már nehezíti a folyamatos vízellátást. A folyók csekély esése a medencében lehetővé teszi a hajózást, de a gyakori vízszintingadozások - különösen az év második felében jelentkező aszályos periódusok alkalmával - nehezítik annak kihasználhatóságát. A medencehelyzet pozitív adottsága a nagy vastagságú fiatal üledékkitöltés hasznosítható rétegvízkincse, aminek egy részét a különösen kedvező földtani és geotermikus adottságok következtében hévízként és gyógyvízként lehet kitermelni.

Az abszolút és relatív fekvéshez kötődő földrajzi helyzet hazánk számára természetesen nem csupán az adott hő- és vízháztartásban megnyilvánuló vízföldrajzi viszonyok közvetlen meghatározottságát jelenti, hanem számos olyan közvetett - a felszín alakulásának a külső erők hatására végbemenő említett dinamizmusán túl - kölcsönhatást is, ami a növény- és talajtakarót érintően megy végbe, és ami az adott földrajzi zóna gazdasági életével, különösen pedig mezőgazdaságának fejlettségével is szoros kapcsolatban van. Ezeknek a hatásmechanizmusoknak az ismerete a vízgazdálkodás számára azért nagyjelentőségű, mert annak főfeladata éppen a társadalmi igényektől és a természeti környezettől meghatározott adottságok közötti egyensúly megóvása, fenntartása, esetenként helyreállítása.

14