Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)
III. RÉSZ A VÍZRAJZI VISZONYOK SZÜKSÉGSZERŰ ÁTALAKÍTÁSÁNAK FELISMERÉSE ÉS LEBONYOLÍTÁSA A XIX. SZÁZADBAN (Somogyi S.)
9. táblázat. Adatok az elvégzett folyószabályozási munkálatokról (összeáll.: SOMOGYI S.) Folyó Folyóhossz a szabályozások Átvágások hosz- sza, km Átvágott kanyarulatok Átlagos esés a szabályozások előtt, km után, km száma hossza, km előtt után cm/km Duna1 494 417232Ü2" Tisza3 1419 966114 589Tisza4 1211 758 136 114 589 3,7 6 Dráva4 409 232687,5 12 Maros4 191 1212714 28 Hármas-Kőrös3 234 91 34 39 177 2 5 Kettős-Kőrös3 84 37 23 15 70 4 8 Fehér-Kőrös4 126 67 25 81 84Fekete-Kőrös4 166 90 26 61 102 _Sebes-Kőrös4 162 86 53 34 129Berettyó4 269 91 51 46 229Kőrösök együtt4 1041 462 212 266 791Szamos4 187 10836Bodrog1 Rába5 76 50 8 8 34 3,5 6 132 8480 51 32 47 Temes 336 194921 = a magyarországi szakaszon; 2 = a DunafÖldvártól D-re levő szakaszon; 3 = teljes hosszában; 4 = a szabályozott szakaszon; 5 = Sárvár alatt jelentős hosszúságú szakaszai - a kialakulás és a geológiai-geomorfológiai környezet jellege miatt - nem igényeltek jelentősebb meder-változásokat. 10. táblázatunkon azokat az adatokat tüntettük fel, amelyek a folyószabályozásokhoz csatlakozó ármentesítések nagyságrendjét mutatják. Itt azt látjuk, hogy a történelmi országterületnek 13,7%-a (kereken 38 500 km2) volt időszakosan vagy állandóan vízzel borítva. De ha csak az Alföldet vesszük figyelembe, az árterület ott a 30%-ot is meghaladta. Manapság azonban a folyók a védgátak közötti leszűkült hullámtéren csak erősen megemelkedett vízállások mellett tudják árvizeiket levezetni. Emiatt az árvízgátakkal védett űn. belvizes terület a mai országterületnek 47%-ára (összesen 43 860 km2-re terjed ki (11. táblázat). Az eredeti állapotban csak 22 000 km2 (23,6%) tartozott az ősi árterekhez. A nemzetközi köztudatban általában Hollandia szerepel úgy, mint amely ország a legnagyobb vízrajzi beavatkozásokat vitte végbe területén. Ha azonban az 50. ábrán összehasonlítjuk Hollandia és Magyarország ármentesítési adatait, látjuk, hogy a kényszerűségből végrehajtott hazai munkálatok Németalföld területének 3/4-ét érintenék, az ottani, világszerte megcsodált gátrendszert pedig hosszúságban és a beépített anyagban is messze felülmúlja. Az elvégzett munkálatok eredményeként folyóink uralma ma csak a gátak közötti hullámtérnek nevezett alig 1500 km2-ig terjed ki, s csak ezen a területen találjuk meg a korábbi vízivilág tünedező emlékeit (12. táblázat). A védgátak és a belvízmentesítő csatornarendszerek segítségével pedig az ország mai területének közel 1/4-ét 156
