Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)

II. RÉSZ A TERMÉSZETI VISZONYOK VÁLTOZÁSÁNAK ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKÍTÁSÁNAK MENETE A TÖRTÉNELMI KORBAN A XIX. SZÁZADIG

GYŐRFFY I. (1922) írja - egész községek megélhetése támaszkodott rájuk. Mellette nagy arányokat öltött - főleg a hódoltsági területeken - a ridegtartású szarvasmarha tenyésztés, aminek éltetője a Nyugat-Európában a felfedezések nyomán kibontakozó gazdasági konjunktúra volt.

A fellendülő állattenyésztés maga is korlátozta a kiirtott erdők felújulását, de hozzájárult ehhez az alföldi homokos felszínű területeken a homokmozgás újra indulása, a lepelhomok-képződés is. Csak a Duna-Tisza közének Pest megyéhez tartozó részén 30 négyzetmérföldre becsülték a frissen homok alá került területeket.

Azonban itt rá kell mutatni egy az erdők pusztulásával ellentétes folyamatra is, aminek ugyan vannak egykorú dokumentumai, de amiről általában mégis hallgatnak a korral foglalkozó leírások. Az elnéptelenedés és a létbizonytalanság az ország nagy területein a földművelés nagy arányú visszaesését, megszűnését okozta, ami egyet jelentett még a löszös felszínek korábban megművelt tábláinak pusztává válásával is. A további hasznosítás formája azokon is főleg az állattenyésztést szolgáló legeltetés volt. De különösen magasabb talajvizű helyeken megindult a fás növényzet, a bozót térhódítása is. Noha ezekből a bozótokból (ahogy különösen a Mezőföldön, a Sió és a Sárvíz völgyében nevezték így az elhagyott területeket) építésre alkalmas szálfát nem igen termelhettek ki, mégis tekintélyes lehetett az ilyen jellegű erdőfelújulás, bozóttá válás alá került területek aránya is. A XVIII. sz. elejének jeles földrajzi leírója, BÉL Mátyás csak 1978-ban publikált Bihar megyéről szóló leírásában több helyen is megemlékezik az olyan bozótos erdőkről, amelyek láthatóan egykori, mezőgazdaságilag művelt parcellák helyét foglalták el. Természetesen ami megtörtént Biharban, nyilván hasonlóképpen alakulhatott más vidékeken is.

148