Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)
II. RÉSZ A TERMÉSZETI VISZONYOK VÁLTOZÁSÁNAK ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKÍTÁSÁNAK MENETE A TÖRTÉNELMI KORBAN A XIX. SZÁZADIG
1 2 3 4 I ?8 9 l? 12 13 14 15 16 17 If 22 23 24 27 26 29 1° 34 8000 7000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 BCqAD 1000 2000 10000 9 000 8 000 7000 6 000 5000 4 000 3000 2 000 1000 0 43. ábra. A Kárpát-medence területén a holocénben kihalt, bevándorolt, meghonosított és háziasított gerinces állatok kronológiai ábrázolása (szerk.: KORDOS L.). - 1 = hófajd; 2 = keleti törpe hörcsög; 3 = nyugati fájd; 4 = rénszarvas; 5 = vadszamár; 6 = havasi pocok; 7 = szibériai pocok; 8 = Rittyentő nyúl; 9 = őstulok; 10 = bölény; 11 = barna medve; 12 = jávorszarvas; 13 = hiúz; 14 = hód; 15 = házi kutya; 16 = bivaly; 17 = juh; 18 = császármadár; 19 = háziasított kecske; 20 = háziasított disznó; 21 = ló; 22 = házi tyuk; 23 = patkány; 24 = teve; 25 = liba; 26 = házi macska; 27 = házi szamár; 28 = pulyka; 29 = üregi nyúl; 30 = fácán; 31 = vándor patkány; 32 = tőkés réce; 33 = muflon; 34 = pézsmapocok; 35 = szarvasmarha domesztikációja kb. i.e. 4000 évvel A rajz alján a holocén fauna szintjei, a holocén időszaki fázisai, a kultúrák időrendje, majd az abszolút időkronológia következik (utóbbi Kr.e. és mától kiindulva is feltüntetve). 133
