Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)
BEVEZETÉS: Hazánk természeti környezetének jellemzői (Somogyi S.)
BEVEZETÉS Hazánk természeti környezetének jellemzői Hazánk környezetét nagyszámú természeti és egyéb tényező összeszövődő kölcsönhatása alapján tudjuk meghatározni és minősíteni. E helyen az olyan környezeti természeti hatásokat foglaljuk össze, amelyeknek - egyebek mellett - valamilyen módon közvetett vagy közvetlen kapcsolata van a vízgazdálkodással is. így a vízgazdálkodási adottságokat befolyásoló természeti tényezőket egyben vízföldrajzi tényezőknek is tekinthetjük. Ezeket intenzitás, hatásuk időtartama és nem utolsósorban a társadalmi-műszaki befolyásolhatóság szemszögéből is különböző csoportokba sorolhatjuk. Vannak olyanok - mint amilyen a földtani-kőzettani felépítés, a szerkezeti-tektonikai viszonyok, a domborzat nagy formái -, amelyek a társadalmi élet és ebből kifolyóan a tervezés számára is állandónak, azaz változatlannak tekinthetők. Emiatt ezekkel mint meglévő és változtathatatlan adottságokkal kell számolni. Van azonban a természeti tényezőknek egy olyan csoportja is, amely hatásában és intenzitásában mennyiségileg és minőségileg is változhat - mint pl. a földrajzi helyzetnek a társadalmi-gazdasági fejlődéssel párhuzamosan módosuló szerepe, a napsugárzásban megnyilvánuló kozmikus hatások, a csapadék eloszlását és a geotermikus értékkülönbségeket irányító planetáris vagy globális hatások, de rájuk jelenlegi tudásunk és energiafelhasználási lehetőségeink szintjén befolyást gyakorolni nem tudunk. Ezért a tervezés is csupán passzívan tud hozzájuk alkalmazkodni. Végül azonban van a környezet természetföldrajzi tényezőinek egy olyan tetemes csoportja is - mint egy-egy szűkebb vagy nagyobb térség sugárzási-, hő- és vízháztartási mérlege, természetes vízellátottsága, vizeinek minősége, természetes és mezőgazdaságilag hasznosított növénytakarója, valamint talajviszonyainak állapota amelyeket a gazdasági lehetőségektől és a célul kitűzött társadalmi beavatkozás hatékonyságától függően nem csak befolyásolni, hanem esetenként káros vagy annak tartott megnyilvánulásaiban semlegesíteni is tudunk. A tervezésnek eme természeti vagy vízföldrajzi tényezőkkel kapcsolatban az a feladata, hogy ésszerű határok között azok természetes vagy már mesterségesen esetenként kedvezőtlenné alakított szerepkörét az itt élő társadalom gazdasági élete számára elviselhető keretek között tartsa. Mivel a környezeti tényezők első két csoportjára a hazánk területén lejátszódó hidrológiai folyamatoknak nincs visszahatása és befolyása, nagyságrendjüket és szerepkörüket - lehetőleg számszerű értékekben is kifejezve - feltártságuktól függően csupán körvonalazni tudjuk. A környezeti természeti tényezők harmadik csoportja az, aminek minden változása - legyen az természetes, vagy társadalmi indíttatású - szoros következményekkel és kölcsönhatásokkal jár minden érintett terület, így hazánk vízföldrajzi viszonyaiban is. így ezeket nem csak adatokkal illusztráljuk, hanem lehetőségeink sze-
