Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)

I. RÉSZ A MAGYAR-MEDENCE TERMÉSZETI VISZONYAI A FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK ÉS ÁRMENTESÍTÉSEK ELŐTT

viták által kikényszerített tudományos kutatások és érvelések emelték a magyar talajtani tudományt a világ élvonalába. Különösen a Kárpát-medencével, ill. az Alfölddel kap­csolatos tudományterületeken: pl. a szikkutatásban, az erózió-kutatásokban, a talaj víz- gazdálkodásának kutatásában stb. Az álviták és a döntéshozók által nem tudományos érvek alapján, hanem határozatokkal lezárt viták ugyanakkor komoly töréseket jelentet­tek az ország gazdasági fejlődésében; nagy, gyakran jóvátehetetlen károkat okoztak hazánk környezeti állapotában. Az Alföld talajainak kialakulása mindig szoros kapcsolatban állt a Kárpát­medence vízrajzával, hidrológiai viszonyaival, s az ezeket befolyásoló emberi beavatko­zásokkal, a folyószabályozásokkal (elsősorban a Tisza és mellékfolyóinak szabályozá­sával), ármentesítésekkel, lecsapolásokkal, vízrendezésekkel. Az Alföld talaj fejlődésére vonatkozó szakirodalom áttekintése során olyan kiváló szakemberek munkáira hival- kozhatom, mint TESSEDIK S. (nemrég ünnepeltük születésének 250. évfordulóját); SZABÓ J., IRINYI J., MURAKÖZY T. és KV ASSAY J. (a múlt század második felé­ben, ill. végén); TREITZ P. és 'SIGMOND E. (a két háború közti időszakban); ARANY S., HERKE S., BALLENEGGER R. (a második világháború előtti és utáni években); valamint SZABOLCS I. és „iskolája”, ABRAHÁM L., DARAB K., VÁRALLYAY GY. és mások (az ötvenes évek végétől). A témára vonatkozó nagyon gazdag szakirodalom teljes felsorolása jelen munka keretei között nem lehet célunk. A legfontosabb munkák jegyzékét azonban közöljük. E gazdag anyag értékelő feldolgozása alapján kíséreltük meg jelen munkánkban az utolsó 150-200 évben végzett vízrendezési munkálatok talajtani hatásainak össze­foglalását, elemző bemutatását. Munkánk első részében rövid és tömör általános össze­foglalást nyújtunk az Alföld talajképződési tényezőiről és talajképződési folyamatairól. Ezután vázlatosan áttekintjük a folyószabályozások és vízrendezések előtti állapotokat, majd - a IV. részben - elemezzük a múlt századi nagy természetátalakítási munkálatok (elsősorban a folyószabályozások, vízrendezések és lecsapolások) hatását a talajvi­szonyokra. Megkíséreljük azt összefoglalni, hogy az említett munkálatok hatására vég­bemenő talajtani változások miképp járultak hozzá az Alföld mai képének kialakulásá­hoz, környezeti állapotához, jelenlegi talajviszonyaihoz, talajhasznosítási lehetőségeihez és korlátáihoz, és melyek - ezek alapján - a térség fenntartható mezőgazdasági fejlődé­sének, ésszerű és környezet kímélő tál aj használatának, talajvédelmének legfontosabb alapelvei (az V. részben). 5.2. A talaj képződés tényezői, talajképződési folyamatok A talajképződés 5 fő tényezőjét (alapkőzet, éghajlat, növényzet, emberi tevé­kenység, idő) és azok összefüggéseit mutatjuk be a 34. ábrán. A 35. ábrán pedig a talajképződés tényezőit és a talajképződés alapvető részfolyamatait (anyag- és energiaforgalom, transzport, abiotikus és biotikus transzformáció) foglaltuk össze. Idő---------------------> 3 4. ábra. A talajképződésre ható tényezők (szerk.: VÁRALLYAY Gy.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom