Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - Mezőgazdasági szempontok
belül azonban igen fontos szerepük van azoknak a hatásoknak, amelyeket a nedvességi viszonyok gyakorolnak az illető övezet talajainak kialakulására. Azt is hozzá kell tennünk, hogy természetesen a magunk részéről, közvetlen célunknak megfelelően, kifejezetten a nedvesség hatásának oldaláról kell a talajképződési folyamatokaf'Vizsgálnunk. A nedvességi körülmények tanulmányozása során az alföldi talajképződési folyamatokat lényegében a következőképpen osztályozhatjuk: sztyeppesedés és rétiesedés, szikesedés. 1.441. A vízrendezések, a sztyeppesedés és a rétiesedés m A csemozjom övezetekben vagy tájegységeken, valamint a hozzájuk területileg vagy jellegükben közel álló vidékeken a fokozatos kiszáradással járó folyamatokat jelöli Szabolcs I, sztyeppesedés névvel, s ezt az elneve - zést a sző legszélesebb értelmében használja. Bele érti a réti láptalajóktól kezdve a réti és csernozjom tipusu réti talajokon át a réti csernozjomokig a láp, majd a réti talajképződési folyamattól a kimondottan száraz viszonyokat igénylő csernozjomképződési összes változatot. Akkor is sztyeppesedésnek nevezi a folyamatot, ha ennek a leirt menetnek csak egy részéről van szó, vagyis például ha fokozottabb kiszáradás nem vezet még egészen a csemozjom képződéséig, hanem például a táptalajból csak réti talaj alakul ki. Ez mint részletfolyamat valóban csak a réti talaj kialakulását jelenti. Ha azonban az egész folyamat irányát vesszük szemügyre, helytálló már a sztyeppesedés elnevezés, mert hiszen a folyamat a csemozjom talajokhoz hasonló képződmények felé tart. Vagyis amint helytelen lenne a réti talajt sztyepp-talajnak vagy mezőséginek nevezni, helytelen lenne magát az egész folyamatot és annak egyes rész-periódusait közösen nem a sztyeppesedés szóval elnevezni. > A sztyeppesedés egyes rész-folyamatai nemcsak egymás után, egymásukhoz való kapcsolódásukban, hanem térbeli elhelyezkedésükben is összefüggéseket mutatnak. Ezek az összefüggések főként a domborzat különböző elemein figyelhetők meg. A szóban forgó természeti feltételek között, a talajok rendszeres átnedvesedésének jellege és mértéke szoros ösz- szefüggésben van a domborzati viszonyokkal és pedig igen csekély domborzati különbségek jelentős vízgazdálkodási különbségekkel járhatnak. A domborzat legmélyebb elemein a láp, esetleg a réti jelleg uralkodik, magasabb helyek felé haladva elérünk a csernozjomig. Természetesen az, hogy a sorozat mely tagja a domborzat mely elemein található meg, az az adott hely körülményeitől is függ. Gyakran csak a sorozat egyes tagjaival találkozunk, esetleg gazdagabb változatokban. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a szóban forgó övezetben a domborzati viszonyok nemcsak a csapadékvizek megőrzésében és összegyűjtő - 81 -
