Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - Meteorológiai szempontok
1.2. METEOROLOGIAI SZEMPONTOK Meteorológiai szempontból elsősorban a csapadék hatásával foglalkozunk. Ez a hatás kétféle lehet. Egyrészt a szélsőséges mennyiségű (h, mm) vagy szélsőséges intenzitású (i, mm/h, 1/s.ha vagy l/s.km^) csapadék közvetlenül kiváltja a felszini vizeket, másrészt a nagy mennyiségű csapadék átnedvesiti a talajt, mintegy előkészíti a felszini viz keletkezéséhez a vízgyűjtőterület felszínét, egy későbbi csapadék jelentkezésének időpontjára. A felszini vízkárt előkészítő és kiváltó csapadék szélsőséges mennyiségének a hatása egyaránt jelentkezik a kisebb és a nagyobb kiterjedésű (F, ha vagy km^) vízgyűjtőterületeken. A csapadék szélsőséges intenzitásá- nak a hatása azonban az igen heves esők kisebb kiterjedésének megfelelően általában csak kisebb területeken mutatkozik. A csapadék vízkárt kiváltó hatásának a vizsgálatakor meg kell emlékeznünk a csapadék halmazállapotának a szerepéről is. A folyékony halmazállapotú csapadék az eső, a talaj víztartalmának a növelését, a felszini viz keletkezését közvetlenül segíti elő. A szilárd halmazállapotú csapadéknak, a hónak, a vízkárok kiváltásában csak közvetett a szerepe. A hó halmozódik, és gyakorlatilag csak az olvadás során kapcsolódik be a vízgyűjtőterület vízháztartásába. Tehát a vízkárt nem a hő, hanem az olvadó hóból származó hőié szélsőséges jelentkezése, éspedig a hőié igen nagy mennyisége és hevessége idézi elő. [47, 54, 95, 104], A csapadék vázolt jelentőségének megfelelően a felszini vízkárokat kiváltó csapadékok jellemző adatait rendszereznünk kell és csapadéktörvényeket kell megállapítanunk. A "Belvízrendszerek tervezése" c. kiadványunkban [94] részletesen bemutattunk néhány jellemzési és feldolgozási lehetőséget. Bemutattuk többek között a lefolyást megelőző időszak csapadékának, az un. előkészítő csapadéknak a mennyiségét és eloszlását jellemző csapadék-indexeket. Vizsgáltuk a hőié mennyiségének meghatározási módját olyan megelőző időszakokra vonatkozóan, amikor nem voltak közvetlen hőtérfogatsuly mérések. Tanulmányoztuk az eső és hőié adatok un. "Montanari" jellegű feldolgozási módját, és példát mutattunk be a téli félév csapadék-összegének szabatos valószínűségi vizsgálatára. Ebből az egész anyagból, amelynek legnagyobb része különben ma is elfogadható és használható, csak a további tárgyalás szempontjából szükséges csapadék-indexeket és a hőié meghatározási eljárást mutatjuk be röviden. A további vizsgálatainkban felhasznált, általunk bevezetett csapadék- indexek a következőek [94]: (1) (2)- 28 -
