Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
3. Tervezés - A fajlagos vízhozam meghatározása
Az e értékét gazdaságossági összehaSonlitő vizsgálatok alapján kell kiválasztani a 2, 1 és 1/2 évi értékekből. Gazdaságossági vizsgálat nélkül a kettő évet kell felvenni. 3.15, A nem közvetlenül csapadékból származó felszíni viz meghatározása [ 105 ] Foglalkozzunk a következőkben a talajvízből, fakadó vízből és az ár-fs vízből származó felszíni viz mennyiségének a meghatározásával. 3.151. A talajvízből származó felszíni viz meghatározása A talajvízből származó viz hozamának (q^) becslésénél helyszíni megfigyelési adatokból vagy a helyszíni észlelésekből levezetett és más, hasonló vízgyűjtőterületekre általánosított összefüggésekből lehet kiindulni. Ilyen kiindulási összefüggés lehet például a következő, az un. Duna-völgyre megállapított összefüggés: = 1Q0,0017. C5-0,027 (150) az igen laza homoktalaju vízgyűjtőterületek fajlagos talajvizho- zama (szeptembertől márciusig terjedő érvénnyel), a vizsgálati időszakot megelőző hónapok csapadékának az ösz- szege, bizonyos határozott előírás szerint (3) egyenlet. 2 A q^ értéke hazai viszonyok közöt 0, 02-0,10 1/s.km között ingadozik. A fajlagos talajvizhozam értéke egyetlen felszíni összegyülekezés tartamára állandónak vehető. 3,152. A fakadó vízből származó felszíni viz meghatározása Az árvédelmi töltéseken és a töltések alatt átszivárgó viz mennyisének (q^) a becslésénél ugyancsak helyszíni megfigyelésekből vagy a hely-ffj színi észlelések alapján megállapított és más, hasonló esetedre általánosított összefüggésekből lehet kiindulni. A kiindulási összefüggés a következő lehet:- 222 -
