Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - A felszíni víz származása
vezetni. így számítva a tárgyalt csatorna átlagos terhelése 6,3 m3/s (0,26 1/s.ha) lett volna. Ez az érték tervezési értékként elfogadható a jövőre vonatkozóan. Babos Z. elemzése [4 J kitünően mutat rá az 1940-től 1942-ig terjedő nedves időszakban a felszíni vizeket kiváltó okokra, az okok összetettségére. A laza talajú területeken tehát különlegesen jelentősek az előkészítő esők, az ezek hatását kimutató talajvizállás-emelkedések, a talajfagy, a hó halmozódása és a gyors hóolvadás esőhöz kapcsolódása, valamint a közvetlen felszíni vizet okozó esőzés. Babos Z. elemzése rávilágít arra is, hogy a tavaszi időszakban a párolgásnak is jelentős szerepe lehet. A felszíni viz- levonulási folyamatoknál döntő kérdés a víz visszatartása, a vizvisszatar- tő elemek jő vagy rossz működése. Az elemzés kitűnő megfigyelési adatokat biztosit az árvízi csúcsok és a lefolyási tényezők becsléséhez. Jelentős Babos Z. -nak az az elemzése is, amelyben a Szeged környéki öblözetek legnagyobb felszíni vizeit az előfordulási valószínűség szempontjából vizsgálja. 0 mindenekelőtt összeállítja a legnedvesebb időszakok lefolyási adatait a gyálai, a fehértő-majsai és az algyői rendszerre (3. táblázat). A fehértó-májsai völgy adatai tárgyilagosan a következőképpen állíthatók egymás mellé a legnagyobb vízhozamok tekintetében: 1942. tavaszán.............................................. 6,30 m^/s 1881. tavaszán.............................................. 5,68 m];/s 1940. tavaszán .............................................. 5,08 m/s 1940. őszén ................................................... 4,48 m /s 1 941. tavaszán................. 4,35 m /s Eszerint a felsorolás és a 3. táblázat szerint az 1942, évi felszíni viz mind a fajlagos vízszállítás, mind a fajlagos és az összesített belviztömeg tekintetében egyaránt, az elmúlt 100 év legsúlyosabb felszíni vizhelyzete volt, valószínűsége közelítően 1 %-ra tehető. A fehértő-majsai völgyben különben az eddig előfordult legkisebb valószínűségű nedves időszakok vizhozamai, illetőleg vízmennyiségei a 4. táblázat szerint viszonylanak egymáshoz. Eszerint a 100, 50, 33 és 25 évenként átlagban egyszer előforduló nedves időszakokat jellemző vízhozamok mindössze kereken 10-10 %-kal kisebbek a sorban előttük álló évekhez viszonyítva, az eltérések tehát viszonylag kicsinyek. A belvizek összes tömege tekintetében szeszélyesebben alakul a helyzet. Babos Z. a tapasztalati adatok figyelembevételével, az 1942. évi belvizes időszak mérésekkel ténylegesen megállapított vízhozam-adatai alapján a Szeged környéki öblözetekre az 50 évenként átlagosan egyszer várható mértékadó fajlagos vízszállításként a következő határértékeket javasolja:- 17 A'0
