Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

1. Alap-folyamatok - Vízgazdálkodási szempontok

L 59U feltáró munkássága nyomán (23-25. táblázatok). Az adatsor egyik része a Szeged - környéki nevezetesebb belvizi időszakok átlagos értékeit sorolja fel. Ezek az adatok 100 évre terjedő időszak alatt valóban előfordult, kétségtelenül legnagyobb méretű felszini vízjárások ténylegesen megmért vízszállítási csúcsértékei (23. táblázat). Értékes adatsort jelent az 1902-ben épített lúdvári szivattyútelep üzemnapi ójából levezetett adatsor is (24. táblázat). Ennek alapján a gyálai holt-Tiszához tartozó, a martonosi öblözettel együtt 47000 ha kiterjedésű vízrendszerben az elmúlt 50 év folyamán előfordult jelentékenyebb vízjárások jellemző adatait is meg lehetett állapítani.

Kienitz G. által összefoglalt adatsor (25. táblázat) az ország egy más vidékének, a Horlobágy-Berettyó főcsatorna ágotai szelvényéhez tartozó vízgyűjtőterületnek téli és télvégi lefolyási körülményeit tisztázza.

1.5,4. Történeti vízhozam-adatsorok

A síkvidéki vizgyUjtőterületeinkről csak kevés hidrológiai adatunk van Hosszabb időszak adatsora csak a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna ágotai vízmércéjéhez és a Dunavölgyi-főcsatorna, Fülöpszállási vízmércéjéhez tartozóan ismeretes. Az előbbit Goda L. állította össze, az utóbbit Lupkovich B. kezdeményező és szervező munkájának köszönhető.

A Dunavölgyi-főcsatorna fülöpszállási vízmércéjéhez tartozó vízgyűjtőterület adatait és az észlelési időszak tartamát az előző fejezetben (1.53) mär ismertettük. Ennek a területnek 1940. évi elöntéseiről légi felvételek készültek.

A Hortobágy-Berettyó-főcsatoma ágotai vízmércéjéhez tartozó vízgyűjtőterület 347 ezer ha nagyságú, 7 öblözetre, s 112 rész-vízgyűjtőre bontható. Ennek a vízgyűjtőterületnek hidrológiai feltárásához két történelmi adathalmaz állt rendelkezésre:

1. 1300 db, 1:2880 méretarányú kataszteri térképlap, melyen az 1875-ös, 1915^ös és részben az 1940-es belvizek által elborított területek szélei vannak bejelölve,

2. a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna ágotai vízmércéjének adatai 1924-től napjainkig (1945-52 kivételével) 1952. óta a VITUKI kezelésében.

Kienitz Gábor már említett vizsgálatainál az ágotai 1930-1944 és 1952-1959. közötti vizállássort használta fel. A vizsgált Hortobágy-árhul- lámokat kiváltó csapadékot 6 állomás átlagaként napi bontásban állította elő. Előállította közelitő hidrológiai elemzéssel a tényleges és az ideális árhullámokat. Az árhullámsort kibővítette 50 évre.- 136 -