Salamin Pál: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III/A (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. Felszíni vízelvezetés

Ezzel az adathalmazzal sikerült a Hortobágy-Berettyó árhullámait hosz- szu időszakra rekonstruálni. Itt a legnagyobb lefolyást az 1915. III. és IV és az 1940. III. és IV. közötti árhullámok adták, 34 %-os lefolyási tényezővel.

1.112 Kísérleti területek

A síkvidéki felszíni vízrendezés kérdéseinek vizsgálatára eddig három kísérleti területet rendeztek be:

2

a Kondorosvölgyi kísérleti terület (22 km , Körösök völgye),

a Mirhő-Gyolcsi kísérleti terület (84 km2, Közép-Tisza völgye) és

a Fehértó-Máj sai kísérleti terület (270 km2, Alsó-Tisza völgye).

A kísérleti területek kiválasztásánál a következő szempontokat tartották szem előtt:

a) a kísérleti területek a szomszédos területektől jól elhatárolhatók legyenek, '

b) a területek csatornahálózata az átlagos viszonyokat tükrözze,

c) a megfigyelési, kutatási időszak során a területek mezőgazdasági és vízgazdálkodási körülményei lehetőleg ne változzanak.

A felsorolt kísérleti területek nagyobbára megfelelnek ezeknek a követelményeknek. .Legfeljebb az öntözés bevezetése területén és a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés következtében kellett változásokkal számolni.

A kísérleti területek elsősorban csapadékmérőkkel, talajhőmérőkkel, párolgásmérő kádakkal, liziméterekkel, evapotranszpirornéterekkel, talajvizszin- észlelő kutakkal és vizhozammérőkkel felszereltek. A felsorolt ríiüsz^reken és berendezéseken egész éven át folyamatosan észlelnek. Észlelik még sok ponton a hőtakaró vastagságát és térfogatsúlyát, s né hány ponton, a gyökerekkel erősen átszőtt 1 m-es mélységig, a talaj nedvességtartalmát. A műszerek, berendezések korszerűek, a mérési eljárások egyes esetekben automatizáltak, s folyamatban van a távjelzés megoldása is. Radioaktiv izotópokkal mérik a talaj fedőrétegének teljes vastagságában a talajvizszinig (200 cm-es mélységig) a talajnedvességet. A kísérleti területeken belül kísérleti parcellák (10 x 10 m - esek vagy nagyobbak) szolgálják a lefolyási részletvizsgálatokat.

A kísérleti területek a Tisza-völgy más-más tájait jellemzik. A Kondorosvölgyi terület agyagos csemozjomból, fekete kötött réti talajból és szolo- nyeces szikes foltokból épül fel. A Mirhó-Gyolcsi területet (I. ábra) főleg réti agyag jellemzi, de vannak humuszos homokdombok is,. A Fehértó-Majsai kisér- leti terület 3/4 részét finom szemcséjű homok alkotja. A homokfelszint helyenként vályog szakítja meg. A mélyedések fenekét nagyobb részt meszes-sződás szikesek boritják.- 6 -