Salamin Pál: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III/A (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
1. Felszíni vízelvezetés
az m kitevő 0,46 és 0, 60 között, a (i tényező 0, 8 és 1,8 között változott (a sebesség m/s és a mélység m dimenziója esetében). Az m kitevő Bozóky-Szeszich K. tanszéki mérései szerint, csörgedeztető öntözés vizsgálatánál, fedetlen talajon 0,8, növényzettel fedett talajon 0,5 körlili értékű. A külföldi szakirodalomban (pl. Crevat, Kosztjakov, Jacquier stb.) Chézy és Bazin összefüggései nyomán az m = 1-es értékkel számolnak. A Vízgazdálkodási Tanszék vázolt kísérleti eredményei egybehangzóan mutatják, hogy az m értéke 1-nél kisebb. A lepel vízhozama a sebesség és a mélység függvényében egyszerűen számítható: például m = 1 és 0,5 esetében: illetőleg Q = ß ym+1 (33) Q = ß y2, (34/ a) Q = ßy1,5 (34/b) A lepelszerü vizmozgás lejtőmenti hidraulikai vizsgálatával az erózió elleni védekezésről szóló fejezetekben foglalkozunk. 1.132. Mikrobarázdás vizmozgás A mikrobarázdás vizmozgás a végső természetes formája a felszini viz- mozgásnak. A viz törekszik általában az összpontositottabb, hidraulikailag kedvezőbb mozgástipus kialakítására. A lejtős felszínek esésirányu művelésénél minden egyes, növénysorok közötti barázda ennek a mikrorendszemek része. Ez a barázdarendszer eléggé egyenletesen hálózza be tehát a mezőgazdasági táblákat. A közel vízszintes irányú talajmüvelés esetében teljesen szabálytalanul alakulnak ki ezek a barázdák, mert a fölös csapadékvíz szabálytalanul, egyes pontokon töri át a vízszintes művelés mikroelemeit, éspedig főleg ott, ahol a felszín szintvonalai eltérnek a kisebb talajmélyedések következtében, a gépi művelés közel vízszintes nyomvonalaitól. Az utóbbi tipusu mikrobaráz- dák szabálytalanságát még fokozza, hogy a lejtőirányu művelés esetében egy- egy mikrobarázda "vízgyűjtőterülete" kicsi, az utóbbi esetben viszont nagy, mert többszöröse is lehet a lejtőirányu művelés egyes barázdáihoz tartozó területnek. A mikrobarázdás mozgást vizsgálatainknál, mindaddig amig a barázdák kifejezetten eróziós árkokká nem alakulnak, közelítésképpen lepelszerü viz- mozgással helyettesítjük. A nagyobb eróziós árkok hidraulikai kérdéseit külön nem tárgyaljuk (1. a Hidraulika tárgyat).- 27 -
