Salamin Pál: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III/A (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
1. Felszíni vízelvezetés
A (22) tipusu egyenlet esetében Horton szerint agyagtalajoknál a = 0,14, homoktalajoknál a = 0,20 - 0,25, a (23) tlpusu egyenletnél ugyancsak Horton szerint a finom homokoktól a homokos agyagokig a = 0,43. A (24) tipusu egyenlet esetében Szozükin szerint erdei vályogtalajnál a = 1,00, Fedorov szerint a Valdáji kísérleti területen a = 0, 67, Szekrényi B. szerint gyengén humuszos homoktalajon a = 0,11, humuszos hegylábi hordaléktalajon és barna erdőtalajon a = 0,58, Dvofák szerint TISicé-ben a = 0,19, Ruzyné-ben a = 0,27 ésJeneő- ben a = 0,22. A (25) tipusu egyenlet esetében ugyancsak Dvofák szerint Tisicé- ben a = 0, 75, Ruzyné-ban a = 0, 62 és Jenec-ben a: = 0, 66. A (22) - (25) függvények állandói természetesen függenek a talaj pillanatnyi művelési helyzetétől (pl. mélyen szántott-e, hengerelt vagy tárcsázott-e stb.), sőt függenek az adott eső intenzitásának nagyságrendjétől és időbeli változásától is. Mindezeket a hatásokat bonyolultságuknál fogva rendszerint nem vehetjük figyelembe, hanem a vizsgálat időpontja szempontjából mértékadó talajállapothoz és esőintenzitásl helyzethez tartozó beszivárgási folyamatot veszünk fel kiindulási alapul. Holy M. kísérletet tett egyes befolyásoló tényezők hatásának empirikus felmérésére. Az idő, a beszivárgási sebesség, az esőintenzitás és a felszini esés kapcsolatát a következő összefüggésekkel veszi figyelembe: és k = g i* o 6 (26/a) a * j i* l& , (26/b) azaz V -j i° I* k * kj + (g i* - k^) t (27) ahol 1 az eső intenzitása, X a felszín esése, £’ í’ 1 ’ £ ’ £ állandók. A síkvidéki felszini vizlevezetés szempontjából jelentős még a fagyott talajokba való beszivárgás is. A talajok megfagyásának jelentősége kettős: változtatja, éspedig általában növeli, a talajok vizzárő képességét, átalakítja, és az esetek többségében rontja a talaj szerkezetét. Mind a két szerep növeli a felszínen lefolyó víz mennyiségét, az utóbbi szerep pedig ráadásul elősegíti az olvadás megindulásakor a felső talajréteg elzáródását, s ezzel az eróziós folyamatok erősödését. A talaj vizzárő képességének alakulása talajfagy esetében függvénye a talaj szerkezetének, fizikai jellemzőinek, továbbá a fagyást megelőző átnedvesedésnek, a fagyáskor megfigyelhető nedvességállapotnak, a nedvesség megjelenési formáinak, sőt a már megfagyott talajban lejátszódó nedvességvándorlásnak Is, s természetesen a fagy mélységi kiterjedésének. Az olvadás megindulá- 21 -
