Salamin Pál: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III/A (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. Felszíni vízelvezetés

ságos időtartama az esetek többségében rövidebb a felvett "rendezési" időtar­tamnál. A (13) - (16) képletekben bemutatott függvényeket a valóságos időtar­tamra kell értékelni, illetőleg a valóságos helyzetnek megfelelően kell ezeket a függvényeket megállapítani. 1,122,3 A csapadékok jellemzőinek térbeli változása A nagyobb területeken a csapadékok időbeli eloszlásának jellemzése mel­lett fokozott figyelemmel kell lennünk a térbeli megoszlásra, illetőleg a víz­gyűjtő kiterjedésének szerepére is. Itt tehát nem elegendő a csapadéktörvények levezetésénél követett módszer, hanem több meteorológiai állomás adatainak felhasználásával kell a térbeli összefüggéseket megállapítanunk. A csapadéktörvényeknek több állomás adataiból történő levezetésére ma­tematikai sztatlsztlkai eljárást dolgoztunk ki (az eljárás valós zinüségszámitá- si szempontból nem szabatos, de a kiterjedés hatását szemléletesen érzékelte­ti). Az eljárást példaképpen hat Duna-Tisza közi csapadékmérő állomás (Felső­babád, Kecskemét, Dunaföldvár, Kalocsa, Kiskunhalas és Baja) 50 évi májusi csapadékmagasságainak statisztikai feldolgozásával mutatjuk be. A kiterjedés hatásának figyelembevételére az állomások adatainak állomásonkénti feldolgo­zása mellett vizsgáltuk 2, majd 3, 4, 5 és 6 állomás napi csapadékátlagainak törvényszerűségeit. Az adott időtartamú és az adott számú évben átlagosan egy­szer elért, vagy meghaladott magasságú csapadékok vizsgálatánál a csapadék mennyisége (h, mm) és a terület kiterjedése (F, km2) közötti függvénykapcso- lat a példaképpen felvett területen a következő alakúnak adódott:

Next

/
Oldalképek
Tartalom