Salamin Pál: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III/A (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
1. Felszíni vízelvezetés
ságos időtartama az esetek többségében rövidebb a felvett "rendezési" időtartamnál. A (13) - (16) képletekben bemutatott függvényeket a valóságos időtartamra kell értékelni, illetőleg a valóságos helyzetnek megfelelően kell ezeket a függvényeket megállapítani. 1,122,3 A csapadékok jellemzőinek térbeli változása A nagyobb területeken a csapadékok időbeli eloszlásának jellemzése mellett fokozott figyelemmel kell lennünk a térbeli megoszlásra, illetőleg a vízgyűjtő kiterjedésének szerepére is. Itt tehát nem elegendő a csapadéktörvények levezetésénél követett módszer, hanem több meteorológiai állomás adatainak felhasználásával kell a térbeli összefüggéseket megállapítanunk. A csapadéktörvényeknek több állomás adataiból történő levezetésére matematikai sztatlsztlkai eljárást dolgoztunk ki (az eljárás valós zinüségszámitá- si szempontból nem szabatos, de a kiterjedés hatását szemléletesen érzékelteti). Az eljárást példaképpen hat Duna-Tisza közi csapadékmérő állomás (Felsőbabád, Kecskemét, Dunaföldvár, Kalocsa, Kiskunhalas és Baja) 50 évi májusi csapadékmagasságainak statisztikai feldolgozásával mutatjuk be. A kiterjedés hatásának figyelembevételére az állomások adatainak állomásonkénti feldolgozása mellett vizsgáltuk 2, majd 3, 4, 5 és 6 állomás napi csapadékátlagainak törvényszerűségeit. Az adott időtartamú és az adott számú évben átlagosan egyszer elért, vagy meghaladott magasságú csapadékok vizsgálatánál a csapadék mennyisége (h, mm) és a terület kiterjedése (F, km2) közötti függvénykapcso- lat a példaképpen felvett területen a következő alakúnak adódott:
