Salamin Pál: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III/A (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

3. Erózió elleni védelem

3.232 Példák községi határnak teljes rendezésére

Az erózió elleni összetett védekezés érdekes példája a felsőmindszenti "Ady T.Sz.” teljes területének (2740 ha) talajvédelmi megoldása (40. ábra).

A mezőgazdasági védelmi rendszer a korszerűen rendezett, táblásitott területre épül, amelyen az erózió elleni védelem érdekében változtatták meg a művelési ágakat, alakították a vetéstervet, vezették be a talajjavitást és lazították a talajt. A mezőgazdasági rendszert igen nagy költségigényű, de egyben nagyértékU erdészeti védekezési megoldások (pl. erdőtelepítés, kísérleti erdősávok és cserjesávok létesítése) egészítik Id. A műszaki beavatkozások a vízfolyások, eróziós árkok rendezéséből, övárkok és gyepes vízlevezetők kialakításából, a források foglalásából, rőzse- és kőgátak, csőáteresztők építéséből, a terep helyenkénti rendezéséből és a korszerű Üzemi úthálózat létesítéséből tevődnek össze.

Az összes talajvédelmi beruházási költség 23 millió Ft-ot ért el, amiből 13 millió az erdősítést, 3 millió a vízrendezést, 2,5 millió a talajjavitást, 1,5 millió az altalaj lazítást, 1,2 millió a műtárgyak építését, 1 millió a gyepes vízlevezetők kialakítását és 0, 8 millió az úthálózat létesítését szolgálta. Ez « mint fajlagos beruházási költség kereken 8400 Ft/ha. A talajvédő munkák során eddig elért eredményekből kiemelhetők a következők:

Terméshozam mázsa/ha talajvédelem

előtt

után

búza

10-12

17-21

kukorica

19-26

31

cukorrépa

170-210

310-350

A Mezőgazdasági vizgazdálkodás II. -ben bemutatott fancsali Egyetértés" Tsz. -ben 1962 óta a búza termésátlaga 4,5 q/ha-ről 26 q/ha-ra, a kukorica termésátlaga 7 q/ha-ról 31 q/ha-ra emelkedett, de egyes táblákon elérte a 35- 44 q/ha-t is. A lucerna a 14 q/ha-ról 38 q/ha-ra nőtt. Ezek a számok jól igazolják az összetett talajvédő beavatkozás eredményességét.- 108 -