Salamin Pál: A síkvidéki üzemi vízrendezés alapelvei és tervezése a nagytérségi vízrendezés keretében (BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1978)

5. A vizsgálat gyakorlati kérdései

A BME évek óta folytat vizsgálatokat a kérdés feltárására. Számos jelentést állítottunk össze a megoldás elősegítésére, de még ez ideig is várat magára egy tervezési segédlet elkészítése.

'5.5 Gazdasági vizsgálatok szempontjai [29]

5.51 Általános szempontok

A gazdasági vizsgálatok kiindulása a 3.1 fejezetben említett többleteredmény meghatározása. A gyakorlati útnak alapja a szokásos gazdasági paraméterek meghatározása. Uj utat jelent a vizrendező szempontjából annak a hidroökonomiai paraméternek, az un. fajlagos hozamnak a megállapítása, amely a többleteredményt azzal a vízmennyiséggel állítja arányba, amelyet a beavatkozása során visszatartott vagy elvezetett. A síkvidéki és a dombvidéki mélyterületek felszíni és talajban levő fölösleges vizeinek elvezetése lényegében többlet-eredményre, s ezen át többlet-hozamra vezet. A sikvidék, valamint a domb-hegyvidék kiemelt területein pedig általában a viz visszatartása - vagyis az előzővel ellentétes vízkezelés - vezet a többlethozamra. Az igy kialakított arányszám egyik értékes paramétere lehet a gazdaságossági vizsgálatnak, amely amellett, hogy uj oldalról magyarázza a többlet-hozamot, egyben a terület vízmérlegének változását is bemutatja.

5.52 A fajlagos vízhozam meghatározása [l]

r =

r„- r

E

R

E - R = E

V V

R

V

(82)

ahol

E az évi eredmény Ft-ban,

R az évi ráfordítás Ft-ban,

V a vízgazdálkodási beavatkozás során felhasznált vagy eltávolított viz mennyisége 103 m3-ben.

Az eredmény (E) a fajlagos terméknek, a termelés terjedelmének, a víz hatását kifejező arányszámnak és a termék árának szorzata alapján állapítható meg:

E = tTcoa = Gcüa (83)

A gazdasági vizsgálat részletes elemzése Barna Aladárral közösen a műszaki sajtó részére készül (a Vízügyi Közlemények számára).- 79 -