Salamin Pál: A síkvidéki üzemi vízrendezés alapelvei és tervezése a nagytérségi vízrendezés keretében (BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1978)

5. A vizsgálat gyakorlati kérdései

5. A VIZSGÁLAT GYAKORLATI KÉRDÉSEI [29]

5.1 Mezőgazdasági és vízépítési vízrendező elemek [29]

A vízrendezés helyes gyakorlati megoldásának alapja a mezőgazdasági és a vízépítési elemek tökéletes összhangjának biztosítása. Az előzőekben számos kapcsolódó kérdést megvizsgáltunk már. Lényegében a vízrendezés alapjait a mezőgazda a kis- és bizonyos mértékben a közepes térségben biztosítja. A vízépítő ennek megfelelően a közepes és a nagy térség vízrendezési feladatait kell, hogy megoldja, ugyanakkor azonban ezen megoldásai olyanok kellenek, hogy legyenek, hogy a kistérség vízrendezési alapadottságai meglegyenek, sőt egyes különleges esetekben még tábla szintre is kell, hogy a rendezés lehetőségeit biztosítsák. (Példaképpen érdemes kiemelni, hogy amennyiben az 50-100 ha táblán belül mély, vizenyösödésre hajlamos foltok vannak, un. céldrénezéssel - csak a folt víztelenítését biztosítva - lehet a tábla homogén vizhelyzetét javítani. Ekkor azonban nemcsak a dréncső fektetése jelentkezik mint átmeneti vízépítői feladat, hanem biztosítani kell a dréncsőből kifolyó viz gravitációs elvezetését, ami nem kapacitás-kérdés - a vízhozam kicsi - hanem mélységi szintkérdés, a dréncső mélyen van, s az elvezetés mélygyüj tő árkot, s alföldi körülmények között ehhez csatlakozó mély csatornákat kíván. A mély elemek kialakítása nehézkes, (nagy földmunka, sok veszteség területben, költséges fenntartás), a vizépitőnek kell a jó megoldást megtalálnia.

5.11 Mezőgazdasági vízrendező elemek

5.111 TÁBLÁKON KÍVÜLI ELEMEK

Ide sorolhatók a következő beavatkozások:

1. Területrendezés;

2. művelési ágak átalakítása;

3. üzemen belüli vízrendezés megteremtése;

4. úthálózat létesítése.- 74 -