Salamin Pál: A síkvidéki üzemi vízrendezés alapelvei és tervezése a nagytérségi vízrendezés keretében (BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1978)

4. A vizsgálat elvi kérdései

azonban arról sem, hogy a felszini viz más jellegű származása esetében a megoldások mások, sőt esetleg más a víztelenítési cél is. (Pl. a talajnedvesség, ill. a talajvizszin szabályozásának feladata esetében a felületi vizleveze- tés un. "megelőző" szerepű, aminek megfelelően más a felületi vizlevezetés feladata.)

Tudnunk kell továbbá még azt is, hogy a fölösleges felszíni viz származásának vizsgálata egyaránt jelentős a nagytérségek (4.62) és a kistérségek (4.61) felületi vizlevezetési kérdéseinek megoldásánál.

Ezután foglaljuk össze röviden a fölösleges felszini viz származási lehetőségeit:

1. közvetlenül esőzés-olvadásból a következő okok miatt:

nagy a csapadék (C) intenzitása (i), illetőleg nagy a csapadék mennyisége (h);

kötött, rossz szövetű, ill. szerkezetű a talaj (T és T i.

' c s

kicsi a beszivárgási sebesség (k^)

i (t) » kj^t); (48)

c) fagyott a talaj;

d) magas a talajvizszin (Hw).

e) ideiglenesen, vagy állandóan (pl. altalajhiba-, vagy tulöntözés miaít) telitett a felső talajréteg (Tj-);

f) kedvezőtlen a felületi viz lefolyása szempontjából a felszini morfológia;

g) a felszín, ha kis mélységgel (1-2 cm) is, de állandó vizboritásu (az un. tocsogós területek);

h) kis teljesítményű a levezető rendszer;- méretezési hibák (kis keresztszelvények, elégtelen esések, rossz műtárgyak), vagy- fenntartási hibák (gyomnövényzet, jégdugók stb.) fellépése miatt;

i) a csúcshozamok levonulása idejére nincsenek a csucsvizhozamot ideiglenesen visszatartó tározási (elöntési) lehetőségek, másképpen nem biztosított a levezetés és a tár ozás hidraulikai egyensúlyának a lehetősége;

2. esőzésből-olvadásból közvetve jelentkező hatások:

a) a talajvizszin megemelkedése összefüggő nagyterületen;

b) fakadóvíz veszélye a folyók töltései, esetleg a kis vízfolyások de- póniái mellett, amelyek részben magasra duzzaszt! ák a közöttük lefolyó vizet, részben megakadályozzák a felszini vizek befolyását a mederbe;

c) az árvédelmi töltések szakadása következtében a területre jutó vizek.

a)

b)- 43 -