Salamin Pál: A síkvidéki üzemi vízrendezés alapelvei és tervezése a nagytérségi vízrendezés keretében (BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1978)

4. A vizsgálat elvi kérdései

és

és a t = helyen:

*lt ~ *1 + bl‘

(5)

vw(5/a)

v=y

(6)

A (3)-(5/a) összefüggésekben szereplő szorzó tényezők klimatológiai paraméterek.

A tipus-függvények helyett megfelelőbb azonban, ha időegységről - időegységre (pl. óránként vagy 10 percenként) számsorként adjuk meg a tényleges értékeket. így lényegében számsorban kapjuk meg a valóságos folyamat leírását (ez számitógépes feldolgozásnál jól használható). Természetesen szükséges, hogy a kiválasztott számsor jellegzetes, mértékadó csapadékos helyze- teket [27] tárjon elénk.

Ismerve az intenzitás valóságos időbeli változását az eső mennyisége, ill. magassága (h) már nem független mennyiség:

t

i(t) dt,

(7)

(lásd később a 3/c ábrát!).

4.13 Az idő vagy időtartam fogalma

Érdemes még megemlékezni egy látszólag egyszerű fogalomról, amelynek meg nem felelő használata sok zavart okoz.

Ez az idő, vagy időtartam fogalma.

Nézzük először is, hogy milyen idő-, vagy időtartam-fogalmakkal találkozhatunk:

a) a folyamat un. látszólag valóságos időtartama;

b) a felvett (adott) időtartam;

c) a bázis-idő (merev vagy mozgó un. átkaroló) idő;

d) a vizsgálati időszak;

e) a visszatérési idő.

Vizsgáljuk meg közelebbről ezeket a fogalmakat.

a) A folyamat látszólagos valóságos időtartama egyike a leggyakrabban használt fogalmaknak, pl. ilyen az esőzés, a havazás valóságos időtartama.

A folyamatok paraméterének ezen időtartam szerinti statisztikai, valószínűségi rendezése téves megállapitásokra vezethet. Az esőzés-havazás időtartamát ugyanis a kezdettől a befejezésig számítjuk. Azonban sem az eső kezde- 22 -