Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)
IV. Hajózsilipek
- 92 _ A kamra keresztmetszete és hossza A zsilipkamra hasznos szélessége jobbra-balra olyan méret- tál legyen szélesebb, mint a mértékadó uszály szélessége, hogy a biztonságos be- és kivontatás még lehetséges legyen. Hazánkban a biztonságnak erre a méretére még kialakult szabvány vagy szokás nincsen. A Szovjetunió vizi-szállitásokra vonatkozó műszaki szabályzata /Bolgaszlovszkij: Belvizi utak/ szerint ha b a hasznos szélesség B az uszójármü legnagyobb szélessége, q pedig a biztonsági távolság, akkor b = B + 2e e, értékei a különböző zsilipszélességektől függnek. Az összefüggést a következő kimutatás tartalmazza Z3ilipszélesség D-t tt •• a ti =3 20 tt n _ 0,60 ti ti = 30 tt « = 1,00 tt A táblázatot a nálunk ázokásos m zsilipszélességre interpolálva £ = 42 cm kapunk. Ennek 12 - 0,64 = 11,26 hajószólességa felel meg, vagyis 12 m hasznos szélességű zsilipjeink az 1200 t teherbírású uszály részére is megfelelőek. A zsilipek hossza egyes uszályok részére úgy állapítandó mag, hogy abban a mértékadó uszály a csatorna vontatóval együtt elférjen. Egy 700-1000 tonná uszályok forgalmára tervezett csatornában a vontató motoros hajó hossza 21-22 m. Ennek figyelembevételével a nálunk szokásos 85 m zsiliphosszuság szintén megfelelőnem mondható. A zsilipfők és oldalfalak magasságának - nagyforgalmu csatornákban - a vizsint felett 1,0 m magasság nem bizonyult megfelelőnek, azért a hajók könnyű kezelése miatt célszerű ezt a méretet 1,30 m-nek venni. A zsilipek küs’zöbmélységénsk megállapításánál a csatorna fejlesztési lehetőségét és a zsilipbe be- és ki vontatáskor fellépő dugattyühatást kell szemel t tartani. A tapasztalat szerint a zsilipre mértékadó hajó és a zsilip nedvesített keresztmetszetének viszonya a dugattyuhatás elkerülésére 2-nél nagyobb kell, hogy
