Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)

Bevezetés. A magyar víziutak, a fejlesztés lehetőségei

gátló körülmény, hanem a folyó elzártsága a Duna vízrendszerétől. A Tisza a mezőgazdasági Jellegű Alföldön folyik keresztül, így tehát észak-déli irányban nagyobb mennyiségű tömegáru szállításá­ra nincsen szükség. Földrajzi fekvése miatt nem vehet részt a mezőgazdasági termékek elszállításában és az iparcikkek odaszál- lltásában. Jelenlegi forgalma főleg fa- és kő szállítása a folyó­menti építkezésekhez. A Tisza mellékfolyói közül a Hármas-körös és a Kettős-Körös Jól hajózható, csatornázott vlziut. Csatornázásuk elsősorban az öntözés érdekében épült, áruforgalmuk lényegtelen. Elszigetelt­ségük elsősorban földrajzi fekvésüknek tulajdonítható. A Szamos és a Maros csak kedvező vízállásnál hajózható. Jelenlegi vlzluthálózatunk - nem számítva az év néhány nap­ján, kedvező vízállásnál hajózható folyókat /Szamos, Felső-Tisza- szakasz/ - kereken l.loo km hosszúságú. Bár ez a hosszúság vasút­vonalaink hosszának csak mintegy 14 %-et, teljesítőképessége meg­közelíthetné vasúti hálózatunk teljesítményét. Hogy ezt a forgal­mat mégsem bonyolíthatja le, annak oka -'amint az előbb láttuk -, elsősorban az, hogy a két vizlutrendszer önmagában, összekötte­tés nélkül nem képes a környező forgalomban résztvennl. A két rendszer összeköttetése a Duna-Tisza csatornával megszüntetné az elszigeteltséget és a tiszavölgyi hajózást fellendítené. A hajó-r zás megélénkülése azonban fokozott igényeket támaszt majd a Tiszával szemben. Elsősorban meg kell szüntetni a nyári és őszi időszakban fellépő gázlókat, amelyek miatt a hajók teherbírása nem használható ki teljesen. A Tlsza-csatornázás lehetőséget ad erre, s ezen túlmenően lehetővé teszi azt, hogy a Tisza érke­ző és jelenleg felhasználatlanul elfolyó vizeit az öntözés és energiatermelés szolgálatába állítsuk. A Tisza-csatornézás első­nek megépülő "Vízlépcsője: a Tiszalöki vízlépcső duzzasztott vize az épülő keleti főcsatornát látja el vízzel, hajózhatóvá teszi a Bodrogot és megjavítja a hajózási viszonyokat Tiszalök felett, kereken loo km hosszúságban. A keleti főcsatorna feladata elsősorban az, hogy az Alföld öntözővíz-szükségletét részben biztosítsa, azonban méretei ké­pessé teszik nagyteljesítményű vlziszállltásra is. Mint viziut, még jelentősebb lesz akkor, ha a Körösök csatornázásának folytar tásával alsó végét is be lehet kapcsolni a Körösökön át a Tiszába

Next

/
Oldalképek
Tartalom