Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)

III. Hajózható csatornák

- 51 Itt Vb a a hajó menetsebessége /a partokhoz viszonyítva/;

“ P

Vjj = az üzemviz középsebessége, n = y ahol F = csatornaszelvény: f = hajó nedvesített legnagyobb keresztszelvénye.

Ez az összefüggés nem pontos, mert nem veszi figyelembe a vizszintvóltozást a haladó hajó mellett, gyakorlati szempontból azonban megfelelő. A kapott sebesség csak középsebesség, amelytől a tényleges seoességek a hajó és csatornaszelvény alakjától függően erősen eltérhetnek. Befolyásolja a sebességek elosztását az is, hogy a hajó a csatorna közepén halad-e, vagy valamelyik part közelében, ezért nagyobb üzemvizsebességek mellett célszerű kisminta kísérlettel a választott szelvényalakot ás a megengedhető vontatási sebességet ellenőrizni.

Az összefüggésből azonban látható, hogy az n növelésekor a V sebesség rohamosan csökken.

Nagymennyiségű üzemviz vezetése tehát a hajózócsatornában a hajózási üzemre hátrányos. Ez a hátrány hegymenetben haladó hajók esetében a vonóerőszükséglet növekedésében Jelentkezik. Tölgy- menetben előnyös a vontatás szempontjából a sebesebben mozgó viz, a kikötés és a különböző haJómüveletek végrehajtása azonban nehezebbé válik.

A hegymenet megkönnyítésére alkalmas a nem azimetrlkus csatornaszelvény /27.ábra/

'Aígymenrt Htgymentf

Az üzemviz-csatornához itt az egyik oldalon a hajózás részére szükséges legkisebb mélységű sáv csatlakozik, amelyen a hegymenetben haladó hajók közlekednek. Az alacsonyabb szelvényrészben a víz sebessége lényegesen kisebb, mint a mély részben. Fokozható