Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)

III. Hajózható csatornák

- 44

Az árvizek visszatartása egyesitett vízkivétel esetében vagy a beeresztőzsilipet helyettesitő hajózható nyílású gáttal, vagy távolabb a torkolattól hajózsilippel és beeresztőzsilippel történhetik« Az első megoldás célszerű, ha a duzzasztás a folyóban legnagyobb árvíz magasságát megközelíti, vagy meghaladja ée árvíz idején a hajózás szünetel. A második megoldás alacsonyabb duzzasztásu folyótnál alkalmazható, mert lehetővé teszi a duzzasztás! magasságot meghaladó vízállások esetében is a hajózás fenntartását.

Kisebb Uzemvizmennylség mellett a beeresztőzsilip közvetlenül a hajózsilip mellé épülhet, vagy a hajózsilip falaiban elhelyezett csatornákon át ereszthetjük a vizet,/23.ábra/ nagyobb

Uzemvlzmennyiség mellett azonban célsze4- rü a beeresztőzsilipet külön oldalcsatornában elrendezni, /24. ábra/ Az árvizeket a hajózsilip és a beeresztőzsilip tartja vissza a csatornától, tehát ala+ csony partok esetében a csatornát a z*i lipeklg töltésezni kell. Ha a zsillpka- puk rendszere a nyír tást és zárást vlznyc másnál is lehetővé ^e szí, kis hajóforgalom mellett az üzemviz a hajózsilipen át is beereszthető. Ilyen esetben a hajó zsilipelése előtt az üsemvizet el kell zárni és csak a zsilipelés megtörténte után lehet újra megindítani. Ez a megoldás alkalmazható, ha a hajózsilipelések várható száma oly kicsi, hogy az üzemvlzbevezetés kiesései több- letviz beeresztésével, a zsilipelésl időn kívül még pótolhatók és a zsiliphez csatlakozó alvlzcsatorna hossza elegendő annyi viz tározására, hogy az üzemviz felhasználásának egyenletessége biz23. ábra

Üzemviz beeresztés hajózsilip falain át