Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)

III. Hajózható csatornák

csatornaszakaszban ülepedik le. Itt azonban a nagyobb szélesség miatt a feltöltődés növekedése lassúbb s az iszapkotrást ritkábban kell végrehajtani, úgyhogy annak végrehajtása a hajózást ke- vésbbé zavarja. A csatorna-torkolatba behatoló árvizet vagy a torkolathoz legközelebb eső hajózsilip, vagy árvizkapu tarthatja fel. Árvizkapu esetében az árvíz idején a hajózásnak szünetelnie kell, ilyen tehát csak ott alkalmazható, ahol az árvizek rövid időtartamúak.

Több feladatú csatorna torkolata

a. / külön hajóút és külön vizkivételi csatorna, a kettő távolabb a parttól egyesül;

b. / vízkivétel és hajózás ugyanabban a csatornában.

Az el3Ő esetben a hajózó ág és a vízkivétel elrendezésével kell elősegíteni azt, hogy az üzemviz jobb utat találjon az üzem19.ábra

Csatorna torkolat folyóban és a vizkivételi elrendezése kétféle lehet:

20. ábra

Többfeladatu csatorna torkolata

vízcsatornában, mint a hajózőágban. Ezt elérhetjük, ha a vízkivételt a folyó áramlásával szembefordítjuk, a hajózóágat pedig lefelé torkoltat- juk ki. /20.ábra/

így a beömlő vizmeny- nyiséget szűk határok között szabályozhatjuk a beresztőzsilippel. Árvíz idején ez a szabályozás nem legendő, s ezért a hajóágat érvizkapuval