Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)
III. Hajózható csatornák
- 34 f a./ Kevesebb hajózsilip szükséges. Ez a körülmény nemcsak a műtárgyak költségei tekintetében mutatja hatását, hanem a hajózás szempontjából is kedvezőbb. A virtuális hossz, mélyhevágásu csatornáknál a legkisebb; b. / vízellátása egyszerűbb, és ugyanolyan forgalom mellett a zsilipelésekhez szükséges vizfogyasztás mintegy a fele a magasvezetésü csatornákénak; c. / hajózáson kivul a viz vezetésére is használható és Így esetleg energiatermelés vagy öntözés céljaira is megfelel. A magasvezetésü csatorna előnyei: a. / Jobban simul a terephez és a csatorna vizszine jobban összhangba hozható a környező talajvizszinnél. A talajvíz beszivárgása és a csatornavíz elszivárgása a tervezés során könnyebben szoritható korlátok közé; b. / földmunkája kisebb, mint a mélybevágásué, könnyebben és kevesebb kockázattal hajtható végre; c. / kevesebb területet foglal el; d. / a’kikötők létesítése olcsóbb és a csatorna mentén bárhol egyszerűen létesíthetők rakodók. e. / Kevésböé módosítja a környezet talajviszonyait. A mélybevágásu csatorna hátrányai: * * a. / A mélybevágásu csatorna megépítése a mélységgel fokozott arányban költségesebb és kockázatosabb; b. / a bevágásban a talajvíz beáramlása erős és ezért a rézsűk állékonysága gyengébb; c. / a széles és mély bevágás áthidalása az ut- és vasutke* reszteződéseken költségesebb, mint a magasvezetésü csatornák esetében; d. / a nagy rézsűkről hordalék jut a csatornába; e. / a rakodók és kikötők drágábbak, azok megközelítése a mély bevágásba igen költséges; f. / nagy területet foglalnak élj g. / erősen káros hatással lehet a környezet talajvizállásaira. A mélybevágásu csatorna előnyei: