Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)

III. Hajózható csatornák

32 d./ építése nem függ a vízjárástól, ezért tervszerűbben hajtható végre, mint a folyamcsatornázás és építése gyorsan végrehajtható, mert egyszerre több helyen is munkába vehetó.

Az oldalosatcrna hátrányai: * •*

a. / Kis esésnél a nagy földmunka miatt költségesebb, mint

a folyóesatornázás;

b. / a folyón már meglévő vízhasználatokat a vízelvonás a

folyóból esetleg erősen érinti;

c. / a folyó vlzerőklhasználá8a nehezebb és költségesebb;

d. / a csatornában a lebegtetett hordalék lerakódhatlk és

annak eltávolítása kotrással vagy öblítéssel szükséges;

e. / ut- és vasutker.eszteződések az oldalcsatornákhoz külön

megoldandók és folyóosat'- nézéskor már rendszerint megoldottak.

III. HAJÓZHATÓ CSATORNÁK

Kizárólag hajózás céljára szolgáló csatornák tervezése hasonló a vasútvonalak megtervezéséhez. Itt Í3 a létesítendő pálya

•*a rajta közlekedő jármű részére nagy biztonság és kis vontatási ellenállás mellett itt is a forgalom gyors lebonyolításának lehetőségét kell, hogy nyújtsa, úgyhogy a beruházási és üzemi költségek minimálisak legyenek. Kizárólag hajózás céljára szolgáló csatornákhoz sorolhatjuk még azokat a csatornákat is, amelyeknek száméra az egyéb célú vízhasznosítás /öntözés, ipari vízellátás, belvízelvezetés/ alárendelt jelentőségű és mennyiségű és ezért sem a csatorna tervezésében, sem annak üzemében sem pedig vízháztartásában döntő szerepet nem játszik. Ilyen csatornák tervezésekor a kiszemelt két végpont között a vonalvezetésben a terepalakulat a döntő, mert ez befolyásolja leginkább a beruházás költségeit. Az üzemi költségek emellett rendszerint eltörpülnek. Tervezésekkor az üzemi viszonyok összehasonlítására a csatorna virtuális hosszát használjuk, amelyet úgy számítunk ki, hogy hajózsilipen- klnt A km hosszat adunk a osatorna tényleges hosszúságához.