Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)

Tartalomjegyzék

- 22 időben szűnjék meg a duzzasztás a lépcsőknél a vízállások növekedésével. A lépcsőmagasságok megállapításakor a gátaknak a vízfolyásra gyakorolt hatása, az építési, valamint a hajózási üzemi költségek a döntők.

A gátak pontos helyének megállapításakor figyelembe kell venni:

1. / Az altalaj-viszonyokat,

2. / a folyómeder alakulását,

3. / a jégjárási viszonyokat. Jégtorlasz-képződésre alkalmas hely fölé gátat nem szabad elhelyezni, hacsak megfelelő szabályozással a torlaszképződés lehetőségét meg nem szüntetjük.

4. / A hajózás igényelt. A gát már messziről jól látható helyen legyen. /Völgymenetben 400-500 m/.

5. / A szárazföldi és vízi közlekedés csatlakozását. Kikötők létesítése és üzeme közvetlen a gát fölött gazdaságosabb.

6. / A közúti és vasúti keresztezéseket.

7. / Az építkezés anyagszállítási lehetőségeit.

8. / A települési viszonyokat. Városok, ipartelepek a szivárgó víz ellen tökéletesebb, tehát költségesebb védelmet igényelnek, mint a mezőgazdasági területek.

A gátak kiegészítő részelt képezhetik még a hallépcső, a tu-t tajáteresztő és a csónakzsilip.

b./ A hajózsilipek vagy hajóvcaatzs11ipek. csatlakozhatnak közvetlenül a duzzasztógáthoz, vagy külön rövid oldalcsatornában nyernek elhelyezést.

A gáttal egybeépített hajózsilip építésénél előnyös az egységes munkatér, a kisebb helyszükséglet,és általában a kevesebb építőanyag és földmunka.

Oldalcsatornában elhelyezett hajózsilip építésekor kedvezően oldható meg a gát építése alatt a folyóvíz elterelése, ha a költségben és munkában mutatkozó előny gyakran egymaga indokolttá teszi építését, különösen kisebb vízfolyások esetében, amikor a folyó kis és klsközepes visel a gátépítés ideje alatt az előre megépített hajózsilipen át elvesetketők. A hajózás szempontjából az oldalcsatornás elrendezés kedvező, mert as oldalcsatorna nyugodt és védett várakozóhelyet biztosit a hajók részére.