Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)
Tartalomjegyzék
18 Ez az alsóbb vízlépcsők vizjátékára bizonyos hatással van, számítás utján ennek előre való meghatározása bizonytalan, a vár ható eredmények nagyságrendben kisebbek, mint a számítás pontossága. A számításhoz ugyanis alapul a duzzasztás! görbék és az ezekhez tartozó vizfelületnagyságok szükségesek. Mindkettő azonban csak egyszerűsítő feltevések alapján határozható meg. A medertál ’.ódás megváltozása egyébként annál kisebb, minél közelebb van az árhullám tetőző vízhozama a duzzasztást megszüntető ^ vízhozamhoz. Ennél nagyobb vízhozamoknál pedig csak a természetes medertározódás érvényesül, amelynek hatása a nem csatornázott folyó vizállás-megfigyeléseiben mér szerepel. A megváltozott hordalákmozgásra, mind a lebegtetett, mind a görgetett hordalékra vonatkozólag, szintén csak becslésekre vagyunk utalva. A hordalék-mozgásnál két esetet kell szemügyre venni. A legfelső bogét, amelybe a viz a természetes zavartalan árhullámaival érkezik és egy közbenső bogét, amelybe a viz már a felsőbb bögéken át változott hordáiókmennyiségekkel jön. A duzzasztáskor a legfelső bogéba érkező viz görgetett és lebegtetett hordalékának egy részét a duzzasztás okozta eséscsök kenésnek megfelelően lerakja. Ezt a hordalékmennyiséget azonban a duzzasztásnál magasabb vízállásoknál részben újra elviszi. Ha a folyónak megközelítőleg ismerjük a különböző áradó és apadó vízállásokhoz tartozó lebegtetett nordaléktöménységét, ezt a fellépő középsebességekre vonatkoztathatjuk. A duzzasztáskor a böge tetszőleges keresztszelvényében az előbbiekben ismer- tstett vízállás-idősorokból a keresztszelvény területeket és a fellépő uj középsebességeket kiszámíthatjuk. Az uj középsebességek által szállított lebegtetett hordalékmennyiség és a természetes vízfolyás által szállított hordalékmennyiség különbsége nyilván a vizsgált szelvény felett lerakódik. Ezzel a módszerrel amely csak durva megközelítésnek tekinthető, tájékoztatást kaphatunk két, a duzzasztást meghaladó árhullám között lerakodó lebegtetett hordalékmennyiségre. Arra vonatkozólag azonban, hogy a vizsgált időszak után bekövetkező árhullám az igy lerakódott hordalékból mennyit fog újra elvinni, csak az árhullám tartósság gából és abból következtethetünk, hogy az árhullám milyen lebegtetett hordalék-töménységgel érkezik és,hogy milyen messze
