Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
72 1718 január. KÉSMÁRK. A hónap elején derült tiszta idő volt, majd a hideg fokozódott és újból csökkent. . . . 17-én egész nap havazott heves széllel, s a folytonos hófúvás miatt az utak sem voltak láthatók. (Uo. 513.) február 5. BUDA. Magyarországon a nagy hideg annyira fokozódik, hogy hasonlóra nem emlékeznek vissza, a farkasok sok helyen emberben és állatban nagy károkat tettek. (Uo. 634.) február. TOKAJ. Néhány órán át egy sorban 3 nap volt látható, amelyek közül a középső volt a legnagyobb, mindhárom körül szivárvány volt észrevehető. (Uo. 703.) február. BUDA. Január utolsó napjaiban és február elején enyhülés és olvadás állott be, majd újra erős fagy, a Duna azonban erősen áradt. 12-étől három napon át oly szigorú hideg, hófúvással, hogy ember nem járhatott az utcán, s sokan megfagytak; másokat a farkasok faltak fel. Végül 20-án teljes enyhülés állott be, a Duna jege megtört s elindult, s 23-án heves vihar volt. (Uo. 634.) február. KÉSMÁRK. Derült, tiszta idővel indult s tartott 9-éig, amikor egy borzalmas vihar és hóvihar lépett fel, az útban lévőknek meg kellett pihenniük egész 14-éig. Eközben az első három napon volt a vihar a legerősebb, majd fokozatosan csökkent s 24-éig szép időjárás volt. (Uo. 635.) február. VERSEC. A kerületben igen nagy a szénahiány, a dragonyos ezredet nem tudják ellátni, mert a parasztok saját állatjai is pusztulnak. (Baróti, I. 492.) március. ERDÉLY. Viharos, nagy károkat okozott az időjárás; a hónap végével szép meleg, száraz, tavaszias idő. (Sammlung, 1718: 764.) március. BUDA. Márc. 5—8-a között kegyetlen vihar dühöngött, amilyen már régen nem volt, továbbra is szeles idő volt 20-áig, amikor elállt, és szép idő lett. (Uo.) március. KÉSMÁRK. A februári hideg március 5-éig tartotta magát, ekkor este esős idő állott he, s mintegy 4 órán át esett. 6-án kegyetlen északi hóvihar lépett fel, amely 15 órán át tartott, ettől kezdve sem volt állandó időjárás, mert szél, eső, havazás és fagy váltakoztak. (Uo.) április. BARCA patak. Áprilistól novemberig teljesen kiszáradt. (Quellen, Brassó, IV. 308.) április 11. BELGRÁD. Néhány napja igen hideg, havazásos időjárás. Aggodalomban vannak a szőlők és gyümölcsfák miatt. (Sammlung, 1718: 911.) április. SZERBIA. ERDÉLY. A hónap végén „forró” időjárás és tartós szárazság. (Uo.) . április. BRASSÓ. Az általános szárazság miatt még a vízben egyébként gazdag folyók és patakok is elapadtak. (Quellen, Brassó. VI.: 82.) április—június. MAGYARPOLYÁN. (Veszprém m.) Ápr. 13-ától jún. 30-ig nagy szárazság és a tavaszi vetések sok helyen kiszáradtak. (Kapos—Pető, 332.) május. ERDÉLY. Az állandó aszály miatt nem nőtt a fü. (Sammlung, 1718: 1039.) május. DÉLVIDÉK. Tartós szárazság; nagyobb állóvizek kiszáradtak, ami ember- emlékezet óta nem fordult elő. A Kis-Kunság sok falujából az emberek állataikat részben a Tiszához, részben a Dunához hajtották itatni. (Uo.) június. ERDÉLY. Állandó napsütés, amely 3 hónapon át tartott; számos forrás és folyó elapadt, a csíkiak kénytelenek voltak gabonájukat a Barcaságban őrletni. A levegő sárga volt, s a napsugarak mintha egy sárga üvegen át jöttek volna. (10. Bielz, 59.) június. ERDÉLY. Oly nagy aszály volt, hogy gabona nem, de bor elég termett. Egy negyed köböl gabona ára 2 Ft. volt. (17. Bielz, 59.) június. ZIMŐNY, SZERBIA. Oly nagy a hőség, hogy az állatok nem legelhetnek. (Sammlung, 1718. 1161.)
