Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1713 —1714 ül Gömb-villámot is megfigyeltek, amely irtózatos robajjal robbant szét, kellemetlen szagot és füstöt árasztva. (1. m. 248.) Szeptember eleje esős és borúltas időjárással köszöntött be, majd a délkeleti szél szétszórta a felhőket, úgyhogy a hó végére derült, hűvös lett az idő. Október elején derült, mérsékelt hőmérsékletű volt az idő. 4-én felhők borították be az eget. T-étöl fagy is jelentkezett. Végül a csapadék hó alakjában hullott alá, ami ez időszakban elég szokatlan jelenség. (Uo.) November 1-én heves zivatar volt, ebben az évszakban szokatlan mennydörgésekkel és rémitő villámlásokkal. Egy-két helyen a villám gyújtott; a környéken jég is esett. 3 — 10-ig eső; 11-én havazás; 12-én rendkívül erős fagy, dühöngő északi széllel; a lehullott hó négy lábnyi magas, november vége felé erős fagy, vad forgószéllel. December kezdetén ijesztő viharok, havazások és nagy fagyok. így tartott 12-éig: a rákövetkező napok időjárása mérsékelt hőmérsékletű és esős. (I. m. II. 249.) 1714.* február 27. SOPRON. De. 8 órakor hirtelen olyan erős vihar tört ki, hogy azt hittük, valamennyi háznak tetejét leszedi és megrongálja. A télre nézve különösen annak szárazsága emelendő ki, igaz ugyan, hogy 1713. nov 11-én esett egy kis hó, amely azonban 5 [óra] alatt ismét elolvadt, ettől kezdve igen száraz idő járta tűrhető hideggel, s igy az utak szárazak és porosak voltak, úgyhogy ennél porosabb idő máskor még a kánikulában sem fordult elő. (Fauth, 6G/b.) május 1. SOPRON. Május 1-én a hideg hó és a nyers levegő [bizonnyal hófúvás volt] nagy károkat okozott, különösen a magasabban fekvő helyeken ui. az előzőleg volt szép meleg időjárás következtében a szőlőtőkék már erősen hajtottak, s igy aggodalmat okozott a hideg. Ezen a télen a száraz hideg miatt az összes hegyi szőlőkben sok ezer tő kifagyott, és a rügyek lefagytak, majd a nyáron a lisztharmat ismét sok kárt tett. 1714-ben gyenge szüret volt, kezdetben a legtöbb bort azonnal a szüret után 9, 10 és 11 tallérért adták, majd az eladás megakadt, mert a bor igen rossz és tartalmatlan volt. (Fauth, 68/a.) május 11. SOPRON. Délelőtt 11 és 12 között kis jégeső volt, de hála Istennek minden kár nélkül múlt el. (Uo.) május 25. SOPRON. Délután 3 órakor BALF és MARKA körül jég esett. (Uo.) május 30. SOPRON. BÁNFALVA. Éjjel az Ilcva patak igen gyorsan megáradt, és a part mentén kerítéseket is elvitt, s az uj utat teljesen elrontotta. A felhő- szakadás, mely Ágfalván eshetett le, az összes házakat, utakat, kerítéseket megrongálta. Bánfalván majd minden szobába viz került, sőt néhány házat le is rombolt. (Fauth, 67/a, b.) július 7. BALF-on jégeső volt. (Uo.) július 30. BÁNFALVA. Pusztító felhőszakadás. (Bruckner Schiirtz, 88.) 1714. DEBRECEN. „Meglehetős vidám esztendő; nyáron sok égi háború, 117 hév nap.” (I). M. K. 1813.) ERDÉLY. „Iszonyú sok hernyó Erdélyben .... Sok károk sokaknak azok meg . . . .” (Apor, I. 239.) * Ozegei megfigyeléseit 1. a 2. (481. o.) Függelék alatt.
