Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

Pótlások az 1700 előtti évek megfigyeléseihez

1655 —1670

570

1055. március 19. POZSONY. Igen nagy hó hullott, melyhez hasonló az elmúlt télen nem volt. Erre következett esős időjárás elolvasztotta, a Duna annyira megáradt, hogy a hajóhidat tönkretette. (Theatrum Europaeum, VII. 1085. 855 o., Weikinn 0., III. 290.)

1055., 1050. SOPRON. Döghalál. (1. 1044 alatt.)

1055/50. FELSŐ-MAGYARORSZÁG. „Az egész Fölső Magyarországban az bornak nagy olcsósága volt. Egyik szürettől fogva a másikig iccéje két pénzen s hármon, akója 70, 75 és 85 pénzen járt. Sok helyen egy pénzen is volt iccéje.” (Tatai M. [ ?], H. F.)

1056. július. CSALLÓKÖZ. „Fölötte igen nagy árvize volt a Dunának, úgyany- nyira, hogy az egész Csallóközt elburétotta aratásban. Sok kárt is tett az búzában és egyéb földi veteményben, az rétekben és lekaszált füvekben.” (Uo.)

1650. SOPRON. Döghalál. (1. 1044. alatt.)

1657. július 29. POZSONY M. „Szentháromság utáni 9. vasárnapon az nagy Magyari határban éjféltől fogvást egész kilenc óra tájig oly szörnyű záporeső volt, az minemőt mostani időbeli ember alig látott.” (Tatai M. [?]; H. F.)

1057. november 24. POZSONY M. „Szombaton, szertelen nagy villámlás, mennydörgő csattogás volt, és kőeső itt Pozsony vármegyében. Mit jelez, idővel megtetszik.” (TJo.)

1058. POZSONY M. „Szertelen hideg tél volt [1057/58] és nagy hó, melyhez hasonlót és annyi ideig tartót az ember alig látott.” (Uo.)

1002. május 18. PÖZSONY M. „Áldozócsütörtök hetében felette igen nagy derek voltak és havas fergetegek mely miatt az szőlők többnyire mindenütt elfagytak, az gabonák mindazáltal jól maradtak.” (Uo.)

1003. július. ESZTERGOM. Az állandó esőzés miatt a Duna megáradt. (Kraus G. II. r. IV. köt. 335., Weikinn C„ III. 351.)

1004. január 14. KOMÁROM. Átkeltek a befagyott Dunán. (Kraus G., II. r. IV. köt.

375., Weikinn C„ III, 351.)

10G4. szeptember 11. RARCASÁG. Nagy havazás árvizet okozott, amely a terményekben komoly kárt tett. (Quellen, Brassó IV. 345.)

1008. február. MAGYARORSZÁG. A Duva5i és más nagyobb folyók áradása emberekben és állatokban nagy károkat tett. Sáncokat rongált s falvakban okozott pusztításokat. (Theatrum Europaeum, X. 974 o., Weikinn C„ III. 371.)

1008. július. PRÁZSMÁR. Az esőzés okozta nagy vizek megrontották a terményeket, lent és a szénát. (Quellen, Brassó, I. 345.)

1009. május 1. BUDA. „Szent Fülöp és Jakab napján Buda mindenestül elégett: talán csak két ház maradt.” (Tatai M. [?], H. F.)

1009. október 20. SZENC. „Vasárnap délután, nagy szélvész lévén, Szencz nagyobb része elégett.” (Uo.)

1009. KOMÁROM nagy része elégett, rettenetes nagy' szélvész lévén. (Uo.)

1009. „SOPRON-ban a bor olly drága volt, hogy ekkor I. Leopold császár pinszemes- tere a saxoniai Herczeg számára a bornak 15 talléron vette akóját.” (Drinóczy, Böngészet, 164.)

1070. január. CSALLÓKÖZ. „Január utolsó részében rettenetes jeges árvíz volt,, [Duna, Vág\ mely az egész CSALLÓKÖZT és MÁTYUSFÖLDÉNEK nagy részét és SZIGETKÖZT mind elburétotta, és sok károkat tett.” (Tatai M. [ ?], H. F.) 54

54 Fejér megyében volt áradás ismeretes.