Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

Pótlások az 1700 előtti évek megfigyeléseihez

570

1580— 1610

t

1580. tél. SOPRON. Meleg, enyhe tél volt. Ebben az évben a fák kétszer virágoztak. (Michel. Sammlungen, 6.)

1583. GYÖNGYÖS. Szárazság következtében nagy éhínség sújtotta Magyarországot. (H D. Gyöngyös.)

1585. március. DUNA.51 Ulm mellett oly kicsiny volt a Duna vize, hogy azon lóháton át lehetett kelni. (Weikinn C., II. 352.)

1585. GYÖNGYÖS. Magyarországon súlyos dögvész és pestis. A ferencesek közül is többen meghaltak. (H.D. Gyöngyös.)

1586. GYÖNGYÖS. A káptalan vezetője is a pestis áldozata lett. (Uo.)

1590. július 23. BRASSÓ. Reggel 8 és 9 óra között nagy napfogyatkozás volt. Utána igen nagy jégverés volt, amilyent hosszú idő óta itt nem láttak. Még sem okozott túl nagy kárt, mert aratási idő közepe táján történt. (Quellen, Brassó, V. 264.)

1593. július. DUNA. Bécsben, egész Közép-Európában nagy nyári áradások voltak; ezek megerősítik a hazai feljegyzéseket. (Weikinn C., II. 385.)

1594. szeptember 8-án ködös reggelen — Győrnél — a törökök átkeltek a Dunán. (Szentkláray J., A Dunai: 184.)

1595. március—február. DUNA. Nemcsak a Duna, hanem számos folyó tavaszi áradása. Magyarországban Fejér megyében jegyezték fel ezt az árvizet. (Weikinn C„ II. 395., 404., 407.)

1597. június 14. BÉCS—POZSONY. A lefelé haladó hadi hajóraj egy hajóját a szélvész elsüllyesztette, 150 vallon a Dunába veszett. (Szentkláray J., A Dunai, 193.)

1597/98. tél. MAGYARORSZÁG. Hóban gazdag tél, Szamosközi szerint. Tavaszi áradások Ausztriában és hazánkban is. (Weikinn C., II. 419.)

1599. július 10., 11., 12. BRASSÓ. Három napon át egymást követőleg felhőszakadás. (Quellen, Brassó, V. 265., Weikinn, II. 433.)

1599 (vagy 1600). EGER. „ . . ., ’s az ezen időben dühösködött nagy dög-halálról is vagyon emlékezet.” (Gorove, Eger. Tud. Gyűjt. 1826. X- 46.)

1600. BÁRTFA. „A dühöngő pestis alkalmával csak Bártfán több mint 2000 ember halt el.” (Ada., I. 1895 : 22., Myskovszky, 120.)

1601. március 10. ERDÉLY. PRÁZSMÁR. Erős déli szél támadt, a nagy hó elolvadt; a nagy vizek tetemes károkat okoztak. (Quellen, Brassó, V. 435.)

1002/3. PEST. „Nagy éhséggel teleiének benne (Pesten Printzenstein Albert ezrede) — írja Hétházy — ebet, macskát mind ölték, míg a Duna befagyva volt, azután élig élést vittek nekik.” (Szentkláray J., A Dunai, 205.)

1605. október 10. POZSONY.'Igen bőséges szüret, amelynek biztosítására — Bocs- kayékellen — Illésházy 100 lovast bocsátott a város rendelkezésére; ennek költségét: fejenként egy lovas 4 frt, és a kapitány 50 frt., a város fizeti, (v. Windisch Beitrag, N. U. M., II. 129.)

1605. SZEPESSÉG. Esős időben arattak, a learatott gabona a földeken kicsírázott. Novemberben vörös és fehér csíkok voltak az égbolton láthatók. (Bredectzky, Neue Beyträge, 38.)

1608. március 27. SZEPESSÉG. Húsvét vasárnap olyan havazás és fagy, amilyen karácsonykor szokott lenni. (Uo.)

1608. április 23. SEGESVÁR. Oly nagy árvíz volt, amilyent még nem éltek át. A Nagy-Küküllő kiáradt. (Weikinn C., III. 34.)

1610. GÓCS (Gömör m.). Pestis dühöngött (Bartholomaeides, Gömör, 575.)

51 Hazai feljegyzések is száraz telet örökítettek meg.