Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

Pótlások az 1700 előtti évek megfigyeléseihez

1254-1494

PÓTLÁSOK AZ 1700 ELŐTTI ÉVEK MEGFIGYELÉSEIHEZ.38

1254. MAGYARORSZÁG. Hőség és szárazság folytán nagy ínség, drágaság uralkodott, mert a szőlő és a mezei vetemények megfonnyadtak.39 (Szőlészeti és Borászati Lap, 1904. 33. sz.)

1308. SZEPESSZOMBAT. Sáskajárás, éhínség. (Demkó, 30.)

1350 körül hatalmas pestisjárvány pusztította végig EURÓPÁt, MAGYARORSZÁ- Got sem kerülte el. Az összlakosságnak jelentékeny részét vitte el a pestis, azaz a,.fekete halá 1”. A pestis ragályos betegség, emberek, állatok terjesztik.40

1384. BUSZT. I. Mária Magyarország királynéja (1370—1395) egyik utazása alkalmával ebben az évben egy heves zivatar kitörésekor itt menedéket és védelmet nyert. Ennek emlékére egy kápolnát emeltetett, valamint engedélyt adott arra, hogy a rusztiak izzó vassal boroshordóikat külön jellel41 lássák el. (Conrad, Beschreibung, 123.)

1411. SZEPESSZOMBAT. Pestis. (Demkó, 31.)

1435. MAGYARORSZÁG. Pestises esztendő. (O’. K., 1897 : 250.)

1439. SZEPESSZOMBAT. Pestis [?j járvány. (Demkó, 32.)

1453. MAGYARORSZÁG4- nyara egyetlen meleg napot sem hozott és Ausztriában, Magyarországon ihatatlan bor termett. (Szőlészeti, 1904. 33. sz.)

1450. MAGYARORSZÁG. Pestis. A török hadjáratok okozták mindkét fél táborában a ragályt. Hunyady János is ennek lett áldozata. (T. K., XXIX, 1897 : 256.)

1480. BARCASÁG. A pestis igen sok emberáldozatot követelt. (Qu. IV’. 1795 : 127.)

1494. MAGYARORSZÁG.43 A tartós forróság az erdő és mező állatai között oly pusztító vészt idézett elő, melynek csaknem az egész vadállomány áldozatul esett. (Szőlészeti, 1904. 33. sz.)

1494. VERSEC. A királyi kincstárnok II. Ulászló alatt — a verseci bor hordóját 10 4/., arannyal fizette. Figyelemre méltó, hogy a verseci bor azon időben, amidőn Magyarország sok vidékén a szőlőt kitűnő sikerrel művelték, ily tisztességre tehetett szert; . . . (Milleker B., Verssc, 1. 41.)

38 Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig. (Akadémiai Kiadó, Budapest 1962)

39 Hennig szerint augusztustól októberig Csehországban is nagy szárazság volt.

40 Lásd a forrást: T. K., XXIX. 1897:256.

41 Ez a jel Ruszt város neve és címere volt. De mintegy 20 év múlva ennek a kiváltságnak használatáról lemondtak, mert reájöttek hátrányaira. Pl. ha 15 óv előtt vett ruszti hordóból már régen kifogyott a nemes bor s abból a kocsmáros más helyekről vásárolt borokat mórt ki, az ivó emberek jóhiszeműleg Ruszt borának tekintették. (P. L Conrad,.)

42 Hennig is hideg, esős nyarat említ. Sopronban a Bruckner krónika szerint nedves óv volt ós savanyú bor termett.

43 Más források is igazolják a forró, száraz nyarat.