Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
II. Rész. Naplókivonatok és műszeres feljegyzések - 7. Klapka József Károly, Temesvár 1780–1803
1780 — 1803 545 TEMESVÁR (1781-1803) melegebb mint BÉGS (WIEN) C°-különbségek: Jan. Febr. Márc. Apr. Máj. Jún. Júl. 1 Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. ÍJv + 4,3 + 3,6 + 4,4 + 2,4-f 2,8 + 2,6-{-3,0 | -j-3,1 + 3,2 + 3,2 + 4,6 +2,9 + 3,3 TEMESVÁR a 45° 46’ északi szélesség alatt fekszik, míg BÉCS sarkmagassága 48° 30’, tehát 2 %°-kal fekszik Temesvár délebbre, így érthető, hogy kb. 3°-kal melegebb. Dél felé haladva a hőmérséklet földrajzi fokonként l°-kal nagyobbodik, ez Temesvár magasabb hőmérsékletének a főoka. Ettől eltekintve a többlet eredhet még az eltérő műszerfelállításból, hozzájárulnak a nem egyező észlelési időpontok, s szerepe lehet a műszer esetleges pozitív hibájának is. Az egyes években feljegyzett legmagasabb hőmérsékleteket a II. táblázat foglalja magába, amelyből kitűnik, hogy a kérdéses 23 év alatt 1788. június havában 29 és 30-án a hőmérséklet 38,8 C° volt. Augusztusban a 23 év alatt három évben fordult elő, hogy a hőmérséklet a 37,5°-ot elérte: 1782. aug. 17., 1800. aug. 19 és 25-én, valamint 1802. aug. 11., 14., 25-én. A havi középhőmérsékletet tekintve azonban 1781-ben volt a legmelegebb augusztus, ui. 2,8°-kal meghaladta a 23 évnek átlagértékét. A III. táblázat Klapka megfigyeléseinek legalacsonyabb hőmérsékleti értékeit tartalmazza. A legnagyobb hideg —25,0° volt, ez pedig három ízben fordult elő; úm. 1782. febr. 18-án, 1803. febr. 7-én, valamint 1788. dec. 24-én. Erről a három napról álljanak itt a terminus-leolvasások. [Valószínű, hogy a fok osztás alsó határa — 25° volt. ] TEMESVÁR leghidegebb napjai C°. reggel délben este közép 1782. február 18. 25,0-15,1 18,8-19,6 1788. december 24.-25,0 16,3 19,4-20,2 1803. február 7. — 25,0 — 7,5 12,5 15,0 Ezek szerint a legnagyobb hideg az elmúlt 23 és 1/3 év alatt 1788. december 24-én volt, amikor a napi közép —20,2° volt, a második helyen áll 1782. február 18-a. Jellemző azonban, hogy a kulmináló -25° hideg két februárban fordul elő. A IV. táblázatban havonta a napok száma van feltüntetve, amelyeken eső, havaseső, hó, zivatar, köd volt, valamint igen erős szél vagy vihar fordult elő. Meg kell jegyezni, hogy a negyedik táblázatot összefoglaló V. táblázat adatai szerint a csapadékos napok száma évi átlagban csak 81, ami azt mutatja, hogy Klapka is csak a nagyobb esővel vagy hóval bíró napokat jegyezte fel. Ugyancsak kevés a zivataros és ködös napok száma, viszont 5° erősséget elérő vagy annál erősebb szeles napok száma igen nagy, azaz 38 évente; a legszelesebb hónapok az április és a március, míg a legcsendesebb az augusztus. A temesvári megfigyelések többi adataira — főképp a légnyomásbeliekre - nem térek ki. A hőmérsékleti megfigyelések behatóbb tárgyalásától is eltekintek. Kétségtelen, hogy művelődéstörténeti szempontból jelentőséggel bír ez a sorozat, s örvendetes, hogy a budapesti Egyetemi Könyvtárban a 231/, év feljegyzései megvannak, bár bizonnyal 1903. dec. 31. után is észlelt Klapka, de az az anyag elkallódhatott a történelem vérzivatarai alatt. 35 Időjárási
