Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
II. Rész. Naplókivonatok és műszeres feljegyzések - 7. Klapka József Károly, Temesvár 1780–1803
KLAPKA KÁROLY JÓZSEF TEMESVÁR 1780 1803 TEMESVÁROTT már 1780. szeptember elsejétől kezdve 1803. december 31-éig rendszeres időjárási megfigyeléseket végzett Klapka Károly József gyógyszerész. Znaimból (Morvaország, ma Znojmo, Cseh-Szlovákia) származott és a XVIII. század 70-es éveiben telepedhetett le Dél-Magyarországon. Klapkát a császárság egészségügyi vezetői jól ismerhették, és a bécsi államtanács javaslatára a Bánságban felállítandó gyógyszertárak szervezésével bízták meg. Ennek a feladatnak sikeresen megfelelt, és jutalmul több bánsági gyógyszertár nyitására kapott engedélyt. Gyermekei közül csak a kb. 1786-ban született Károly József nevű fiát említem, aki 1805-ben részt vett a nemesi felkelésben. Utóbbi háromszor nősült, s második feleségétől — Kehrer Júliától — született 1820. ápr.-ban Klapka György30 a későbbi tábornok, Komárom várának hős parancsnoka. Megemlítendő, hogy 1849. szeptemberében Haynau engedélyével bebocsátották Klapka Károly Józsefet Komáromba, hogy tábornok fiától elbúcsúzzék. Klapka Károly József Temesvár polgármestere volt, s V. Ferdinándtól „címeres magyar nemesi levelet” nyert. A meteorológia iránt érdeklődő Klapka Károly József Temesvár tekintélyes polgára volt, tagja lett a városi tanácsnak is, és amikor 1817. április 23-án meghalt, egy negyed millió forintra becsült vagyon maradt örököseire. Gyógyszertára a Belvárosban volt és a legnagyobb valószínűség szerint ugyanabban a házban végezte időjárási feljegyzéseit. Szinnyey József közli Klapka29 életrajzát és abban megemlíti, hogy a budapesti Tudományegyetem Könyvtára kézirattárában őrzik E 40 jelzéssel megfigyeléseinek kéziratát, amelyben TEMESVÁR 23 és J/3 év időjárásának lefolyását örökíti meg. A címlapot a 21. ábrán közlöm. A megfigyelések egy részének feldolgozásakor feltűnt az, hogy az 1788. évnek összes megfigyelési ívei (jan. -dec.) két példányban vannak meg a Könyvtár által később beköttetett anyagban. Ebből megállapítható, hogy Klapka az íveket két példányban készítette, és így létezik, vagy létezett még egy második sorozat is, amelyet ő valahová beküldött. Ez a másodpéldány talán lappang valahol, vagy már elveszett. Felmerü a kérdés, hogyan kerültek ezek a feljegyzések Kitaibel Pál professzorhoz? Valószínűnek tartom, hogy a — Magyarország területén — minera- lógiai és botanikai gyűjtő útjain sokat utazott Kitaibel és 1804-ben Temesvárott is megfordult, ott megismerkedett Klapkával, és elkérte eddigi feljegyzéseit. Célja lehetett azokat feldolgozni, vagy felhasználni, erre azonban nagy elfoglaltsága és egyéb sokoldalú tudományos munkássága miatt nem kerülhetett sor. Kitaibel 1817. december 17-én meghalt, özvegye az értékes tudományos hagyatékát: naplóit, diplomáit, kéziratait, a temesvári feljegyzésekkel együtt az Egyetemi Könyvtárnak 30 Szinnyey József: Magyar írók élete és munkái: VI. kötet, 466. o. Budapest, 1900.
