Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
II. Rész. Naplókivonatok és műszeres feljegyzések - 6. Benkő Sámuel, Miskolc 1780–1801
522 1780 11-én: -10.5°; 12. 14-én: -6°; 15-én: -11°; 18. 20-án: 0°; 21. 22-én: +5°; 29. 31-én: -5°. Benkő időnként változtatott a feljegyzések csoportosításában, valószínűleg járatta a „Wiener Zeitung”-ot, esetleg más lapot is, mert itt-ott utal a Mannheimban végzett megfigyelésekre. A csillagos égbolt ismerete is kitűnik írásából, majd helyenként utal az időjárásnak a Holddal való állítólagos kapcsolatára és Stoll orvosdoktor 19 évi időjárási periódusaira. A szél irányát naponta ugyancsak egyszer jegyezte fel. Ezeket kezdetben főleg a görög, majd a latin szélirány nevével jegyezte fel, de helyenként nehéz volt a valódi szélirány megállapítása. A latin szöveg fordítását Holovics Flórián tudományos kutató volt szíves — önzetlen fáradságos munkával — elvégezni. Ezt ezen a helyen is legőszintébben megköszönöm. BENKŐ munkájában szerepelt, majd különböző régi szótárak alapján kiegészített szélirány elnevezések a következők voltak. Görög Latin Nemzetközi Magyar elnevezés széljelölés Boreas Boreas N Észak É Kaikias (Boreas) Aquilo NE Északkelet ÉK Apheliotes Euros E Kelet K Euros Euronotos SE Délkelet DK Notos Auster, Ventus S Dél D meridianus Lips, Notozephyros Africus SW Délnyugat DNy Zephyros Favonius w Nyugat Ny Skiron Caurus, Septem NW Északnyugat ÉNv Benkő végül már csak a latin elnevezés kezdőbetűit használja. Eredeti feljegyzései: naplók, meteorológiai ívek, kezelt betegekről való orvosi naplója és betegségek leírása stb., vagy elvesztek vagy még valahol lappanganak. Számos betegség leírása munkájában megmaradt, s hálás feladat volna egy orvos- klimatológus részéről ennek feldolgozása, amit dr. EYEREL orvos német fordítása megkönny í tene. Benkő Sámuel 1801 júniusig bezárólag feldolgozott meteorológiai és orvosi naplóját 1802-ben jelentette meg, de ekkor nem szakadhatott félbe ebbeli munkássága, amelyet több mint 2 évtizeden át oly lelkesedéssel végzett. Ebben az időben BENKŐ csak 58 éves volt, munkája megjelenése után még 24 évig élt, ui. 1825-ben halt meg 82 éves korában. Benkő Sámuel időjárási észleléseivel először M. Kiss Júlia foglalkozott, aki alapvető művét: a „Topographia Oppidi Miskoltz” féle munkát magyarra lefordította, és annak XIX. fejezete „Miskolc időjárása 1781-ben” címmel nyomtatásban meg is jelent. Ez a dolgozat sokak figyelmét Benkő Sámuel személyére irányította. A miskolci meteorológiai megfigyelések részletes feldolgozása után 1967. június havában jutott tudomásomra, hogy Benkő Sámuel hőmérsékleti megfigyeléseit Szőkefalvi-Nagy Zoltán és Zétényi Endre egri főiskolai tanárok feldolgozták, s tanulmányuk 1905-ben jelent meg.
