Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
II. Rész. Naplókivonatok és műszeres feljegyzések - 1. Ferences rendház, Gyöngyös 1706–1800
476 1782-1785 hónap utolsó napjai is nagyon hidegek voltak. A MÁTRÁBAN havazott s még május 1-én is hó borította. május eleje. A hónap első napjaiban hideg volt az időjárás, különösen éjszaka, de jelentős kárt nem okozott. október vége. Ebben az évben a nagy hiány miatt Debrecenből hoztak káposztát. 178-3. január 7. Ezekben a napokban majdnem állandóan esett, semmi hideg sincs. június 20. Zivataros idő támadt. A villám becsapott a karzatba, s kis nyomot hagyott az orgona fujtatója melletti falon. A zivatar idejekor egy asszony jött haza a szőlőből két gyermekkel. Az egyiket a karján vitte, a másik mellette ment. Az asszonyt a Kálvária hegy mellett a villám sújtotta, s azonnal meghalt; a gyermekeknek semmi bajuk sem történt. december vége. Termékeny volt az év. Nagy bőségben termett búza, bor és egyéb, kivéve a zöldségféléket. Az év mégsem múlt el félelmek nélkül, mert több helyen a sáskák tömege felemésztette a vetéseket. 1784. március 30. A hosszú és mostoha tél (1783/84) november 25-én kezdődött, és tartott március 29-éig. Végre ma kissé megenyhült a levegő, esőre fordult az idő. A maradék hó olvadásával olyan árvizet okozott, hogy majdnem minden gyöngyösi hidat összedöntött, a pincéket elárasztotta, és más károkat is okozott. Ugyanezen a napon zivatar is volt, villámlott, dörgött és kiadós jeges eső volt. április 3—4. A gazdák nem kis félelmére és kárára szinte második tél kezdődött. Sok hó hullott, nagy fagy volt, ami több kis bárányt, sőt juhot is elpusztított. augusztus 2. Ezekben a napokban nagy hőség volt. október vége. Ebben a hónapban minden reményen felül oly bőséges szüret volt, hogy mindenfelé hordóhiány állott elő. 1785. február 26. Újra nagyon kemény hidegeket éreztünk, melyek fölértek a leghidegebb téllel és március 5-éig tartottak. Erre enyhébb, derült napok következtek. Azonban néhány nap elteltével a természet megszokott rendje ellen újból igen nagy fagy és szinte elviselhetetlen hideg jött, ami húsvét után [hv. márc. 7.] is tartott. Ez nekünk nemcsak kellemetlen volt, hanem kártékony is, mert több kis bárányunkat elpusztította. szeptember 28. Ezen és a következő napokon a nagyon szép időjárás bőséges szüretet ígért, és ha Isten keze nem sújtotta volna a szőlőskerteket, akkora borbőség lett volna, amilyenre talán az öregek sem emlékeznek. október 4. Borgia Sz. Ferenc ünnepe körül akkora hideg és fagy volt, amilyen januárra is elégnek látszott volna. Leperzselte a szőlőket. .. .A megmaradt és a fagytól meg]>ittyedt fürtöket egyesek leszedték, mások otthagyták. Következtethető, hogy zárdánk is, amelyet a hi vek alamizsnája tart el, kevés mustot kapott.
