Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
462 1799 — 1800 már a szokott időjárású évektől, mert különösen tüzesen forró nyarunk volt júliusban és augusztusban. (Prof. Retteg. F. L., Rationes, 21.) 1799.ALTORJA. „. . .ezen esztendőnek első fele részét a’ mi illeti, ez egész Sz. György napig szörnyű hideggel és sok hóval telék el. . ., de Májusnak eleje mingyárt hideggel kezdé . . ., e’ mellett Májusnak nagyobb résziben és még ma is [jún. 16.] tüzelnem kell a’ házamban a’ nagy hideg miatt, mivel mihent egy órányi esső vagyon, mingyárt jég esső van közte és annak hidege irtóztató; rég az ideje, hogy mind szárazságunk volt, hanem a’ héten kevés-kevés esső hullo- gatott; tegnap pedig mintegy 9 és 10 óra között szörnyű sebess záporesső lön, az után mind esdegél, és olly hideg van utánna, hogy tegnap [jún. 15.] dél után bé-tetettem a’ tüzet, és ma is continuálom.” (M. K., júl. 5.) DEBRECEN. Igen kemény és tartós hideg tél; hűvös tavaszi, nyáron homályos, esős és száraz napok egyvelegest; decemberben kemény hideg, mint esztendővel elébb.” (1). M. K., 1831.) — JÁSZLADÁNY. ,,. . . ; ezen védtöltéseket minden erőfeszítések felhasználása mellett is a túlságos vizáradás [Tisza] több Ízben elszakították, mint történt 1799, 1808, 1813, 1830 és 1842-ik években, amikor épen pünkösd napján harangok fólreveréssel [1842. pv. máj. 15.] buzditattak a lakosok a vizroham meg gátlására; innen a mai napig és e pünkösdi ünnepekben töltött gátak, »pünkösdi gátak« nevezete van.” (Palugyay, III. 174.) — SOPRON. A búza és a rozstermés jól sikerült, de mert a hadseregnek több ezer mérőt szállítottak, a gabonának ára az aratás után felment . . . (Csatkai— Petz, 59.) — SOPRON. Az idén hosszú telünk volt sok hóval és faggyal. Áprilisig semmit nem lehetett a szabadban dolgozni. Kevés bor termett és drága lett. Gabonatermés jól sikerült. (Bruckner.) — SZATMÁR M. Hideg tél, még a kutak is befagytak; a föld fagya 120 napnál tovább tartott. (Péterffy, 207.) — SZEPESSEG. Rendkívül szigorú és tartós volt a tél. A farkasok csapatostól merészkedtek be a falukba s RÓKUS [Rox] községben több, mint 20 kutyát hordtak el. A pincékben a burgonya megfagyott és élvezhetetlenné vált. (Z. B., 1879. XVII. 12.) — TEMESVÁR. A Bánságban az idei tél [ 1798—99] épp oly szigorú volt, mint 1788-ban. (P. Z„ 1800. febr. 5.) — TOKAJ. Rossz bortermés volt. Mindent tekintve rossz évjárat. (Schams, I. 97.) 1800.* január 1. DEBRECEN. Az új esztendő napján és azután következő napokon olyan nagy hó esett, amire még a 60 éves emberek sem emlékeznek. A téli vásár a nagy hó miatt nem sikerült, minden élelmiszer megdrágult, az erdőről a fát nem lehetett hazahozni. Januárban és februárban a talajvíz a város alcsonyabb részein a borospincékbe betört, a Miklós- Kádas- Német- Nagyuj- és jHatvan-utcán. Ezt az áradást az őszi nagy esőzések és a téli nagy hóesés okozta. (Balogh— Auer, Ij„ LVI. 1952 : 119.) január 2. BUDA. A gyakori havazások és hófúvások miatt az utak már harmadnapja szinte járhatatlanok. A külföldi posta is elmaradt. (V. O. P. Z., jan. 2.) * GYÖNGYÖS megfigyeléseit 1 az 1. (479 o ); EGER 1. az 5. (517. o.); MISKOLC 1. a 6. (534 o.); TEMESVÁR 1. a 7. (541. o.); KÉSMÁRK 1. a 8. (559. o.) Függelék alatt.
