Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1799 459 február 6. KARLÓCA. A du. 6 órakor átvonult zivatar majd egy órán át tartott. Majd meleg eső olvasztotta a havat. A patakok megáradtak, a malmok dolgoznak. A Dívna jege már nagyon meglazult. (I. h., febr. 28.) február 6. ZÁGRÁB. A Száva jege is megindult, a kis hidat a jég elrontotta, a közlekedés megbénult. (Uo.) február 7. POZSONY. Az enyhe időt megint erős hideg váltotta fel, a Duna jege szilárdan áll, de mert a part egy részén a jég megcsúszott, a közlekedés nem zavartalan. (P. Z., febr. 8.) február 11. PEST. A hideg az éjjeli órákban erős volt. 11-én érte el a legnagyobb hideget, 19 C°-ot. (N. C., febr. l(i.) február 12. RÁCKEVE. „Ezen esztendőben 12-a febr. iszonyú Hójergcteg volt, nagy tél. Március 11-én ment el a Jég és ennek indulásakor oly nagy árvíz, hogy a töltést elvitte, nem bírván, a város nagy részét is elborította; de az 1789. év viz mértékét még sem ütötte ez meg, melly ismét az 1775-diki víznél valamivel kisebbnek tartatott. 1-a April ismét nagy fergeteg, Bárányoknak, Juhoknak a Homok-Dombokon nagy Dögé.” (Magdics, 157.) február 14. Duna erős áradása miatt Ausztriában komoly közlekedési nehézségek állottak be. (P. Z., febr. 15.) február 14 22. BÁNSÁG. A Duna jege a több napon át tartott enyhe idő és eső következtében megindult, úgyszintén az itteni mellékfolyókon is. A Tisza és a Béga torkolatánál oly nagy áradás keletkezett, amilyenre nem emlékeznek. A falvakat elöntötte az ár, az emberek állataikkal elmenekültek. TKMESVÁR elővárosait is elöntötte az ár, az emberek a házak padlásaira menekültek. 17-én a víz csökkenőben volt ... A víz oly hirteleniil jött, hogy pl. egyik kincstári erdőben fadöntésre kirendelt 50 rékási paraszt a bózosi erdőben azon vette észre magát, hogy a víz körülzárta őket, a fákra menekültek, s csak 3 nap múlva tudtak hazamenni, amikor a víz részben elvonult, és a hideg beálltával megfagyott a talaj. (I. h., febr. 22.) február 17. UNGVÁR. Rendkívüli hideg, a hőmérséklet 21,2, sőt 25 C° is volt. A farkasok a város körül nagyon elszaporodtak. (M. K., márc. 15.) február 20. VÖRÖSTORONYI-SZOROS. Eddig a tél rendkívül szigorú volt. Az Olt, amelynek itt igen erős folyása van, annyira befagyott, hogy az Oláhországba vezető út, az ún. Konstantinápolyi-út, az Olt jegén halad. (P. Z., febr. 22.) február 27 —március 6. GYŐR. A Duna erősen áradt, s március 6-án az 1787. évi vízállásnál csak két hiivelyknyivel volt kisebb . . . (M. K., márc. 15.) február 21. ÚJVIDÉK. A jég 21-én megtört, elindulásakor csak néhány malom sérült meg. A Dunán már biztonságos a közlekedés. (N. C., márc. 5.) február 21. ZIMONY. A jégtorlasz a tartós enyheség miatt meglágyult, 3 napnál tovább nem tarthatja magát. (I. h., febr. 28.) február 22. KARLÓCA. Ma elindult a jég, kárt nem okozott. A kiöntött víz 3 nap múlva visszatért medrébe. (I. h., márc. 14.) február 24. BANOVCE. (Szerém m.) A jégpáncél megtört; itt részben 29 malmot megrongált, egy részét elpusztította. A jégmentes Tiszán a hajózás megindult. (I. h., márc. 12.) február 24. ZIMONY. A Duna jege megindult, s kisebb károkat okozott. A hadi- szigetnél egy hajómalmot tett tönkre, ezenkívül több hajót zúzott össze. Napok óta szép és meleg az időjárás . . . (P. Z., márc. 8.) február 25. POZSONY. A jég este 7 órakor megtört, elindult és a „Zuckermandel” és a híd között egy emelet magasságnyira feltornyosúlt, a Duna mellett nem lehetett közlekedni. A part mentén okozott károk rendbehozásához sok ezer
