Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
448 1798 augusztus. PÁPA. A július végi esőzések után a megyében forró napok és hűvös éjjelek következtek; vérhas lépett fel, ahol „édes, salétromos és keveset merített kutakból” ittak; egy egy középnagyságú faluban egy nap 5 — 6 halott is volt, korra és nemre való tekintet nélkül. [ír a gyógyításról és a gyógyfürdőkről.] (M. K., szept. 14.) augusztus. VERSEC. Az itteni ún. fekete mocsár, amelynek mintegy 30 000 holdnyi a területe, az évek óta tartó nagyfokú szárazság miatt, kiszáradt. Az itt jelentkezett sáskák már nagyobb körzetben keresik élelmüket; pusztítják a kukoricát is. A sáska irtása nagyban folyik . . . (P. Z„ aug. 10.) nyár. MUNKÁCS, (júl. 28.) ,,. . . már negyed napja, miólta esső nálunk nem volt; ezt is tsak a’ nagy essőről írhatom; mert kitsiny, már ma is esett. Áltáljában szóllván pedig, az egész idén, az essős idő vesztegetett bennünket: ’s akadályoztatta a nyári dolgainkat.” (M. K., aug. 10.) szeptember 1. LIPTO M. Két hete naponta esik ,,a’ Carpatus hegyekről le omlott vizek, és patakok rettentőképpen meg áradván némely határokon igen sok kárt okoztak . . (I. h., szept. 11.) szeptember 2. KOLOZSVÁR. A Belső-szín utcában délben a villám sújtotta Túri haditiszt házát. Az meggyulladván, a nagy szélben a tűz elterjedt s mintegy 200 ház égett le. (I. h., szept. 18.) szeptember 4. VERESTORONYI SZOROS. Délben 12 és 1 óra között ,,a’ Sáskák pusztító serege OLÁH Országból ERDÉLYBE, két osztályokban ezen passuson béindult légyen.” Az egyik a járvány vesztegzár felé, a másik az Olt vizén a a hegyeknek tartott; már NAGYSZEBENben is megjelentek.” (I. h., szept. 21.) szeptember. TÖRÖCSKE. (Somogy m.) A learatott búza nagy része használhatatlan. Főképp a búzakalász fejekben kukacok lépnek fel, amelyek a belső magot elpusztították, majd mint molyszerű szárnyas lepkék szálltak ki. A vármegyében sok helyen pusztult így a gabona. (N. C., okt. 4.) szeptember. POZSONY. Tartósan szép időjárás. Jó gyümölcstermés. A nyár meglehetős száraz volt, ezért a legtöbb kútban nincs víz, javítgatják egyeseket áthelyeznek. (I. h., okt. 7.) szeptember. PÁPA. „Egy más házat a’ ménykő ütés gyújtott meg, az illyet a’ babonás köz-nép ólthatatlannak tartja egyébként, ha nem téjjel, de a’ Pápaiak ennek is néki estek és mind addig öntötték verték, hogy nagyobb égés rajta nem eshetett, mint a’ mennyit egy jó Magyar köpenyeg be foghátna. Tanúság: Nem kell hát a’ ménykő gyújtotta házhoz is sem tej sem egyéb babona, hanem tsak elég víz és oltani-merő bátorság!” (M. K„ szept. 18.) szeptember. SOMOGY M. Itt a múlt évben és ezidén is mindenféle termés igen jól sikerült. De gabonában igen elszaporodott ,,a’ zsizsik és a pille, a’ melly a’ búzában féreg formában terem, s azután ki búvik, ’s repül.” Még egy csapás: az apró, fekete szárnyas hangya. (I. h„ okt. 5.) október 14. MÁRAMAROSSZIGET. Hegyeink csúcsait hó borítja és 14-én már a hegyek lábánál is havazott; zorddá vált az időjárás. (N. C„ nov. 1.) október. PEST-BUDA. Kőbányán a szüret szeptember közepén kezdődött, Budán néhány nappal későbben. Az időjárás kedvezett, bár volt közben viharos, hűvös nap. A bor jó, de egyesek a tavalyi bort jobbnak minősítik. A termés az átlagon felüli, mintegy hasonló a legjobb évjáratokhoz . . . (N. 0., okt. 7.) október. BEREG M. ,,. . . a’ gabona ezen a’ részen igen szűkén fizetett; a’ búza valamivel jobbatskán: ezen fogyatkozást, a’ Zab és Kukoritza bősége pótolja.” (M. K., okt. 16.) október. BEREG M. A szüret igen bőséges volt, hiányzott az elegendő kád és hordó,
