Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
440 1797 meglehetős nagy hó volt; tekintve, hogy elébb már nagy hőség uralkodott, az állatállomány nagyon szenvedett ui. a rossz legelőn legyengültek. Egyes helyeken több száz állat elpusztult. (P. Z., júl. 28.) július 2. DEBRECEN, HORTOBÁGY. „Azt mondá hajdan Bölts Salamon péld. XXVI. 1. vers: Nem illik a’ hó a’ Nyárhoz, és az esső az aratáshoz, de tetemes kárunkkal kellett tapasztalnunk, ezen folyó hónapnak július 2-ik napjánn, hogy hajdani erejeket, mintegy elvesztették az égi jelek: ámbár tetszett is, hogy a’ nap hatalmasan munkálkodott velek, mert a’ nevezett naponn, az oroszlán’ melege, oly hidegre, essőre, szélre és hóra vált', hogy ezek miatt határainkon, sok ménesbeli, lovak, juhok, sertések és szarvas marhák, a’ sovány legelőkönn el hullottak; sőt városunktól három négy mérttföldnyire lévő városok’ és faluk határainkonn is e’ nagy és példa nélkül való tsapás tapasztalta- tott. A’ Hortobágyunk környékénn nem győzték az emberek, a’ hideg eső- és hó miatt elveszett juhokat, lovakat és szarvas marhákat nyúzni; tsak egy júh nyájból a’ többek között, 500 esett ki. Városunkban ugyan a’ hó, azon nevezett napon, déli 12 óra tájbann tsak annyira szállingózott, hogy azt alig lehetett észrevenni, de kivül sok helyeken, a’ föld színét is el lepte; három mérttföldnyire pedig tőlünk egy bizonyos határonn, majd bokáig \=10—12 cm] érő is volt. Panaszolkodnak minden szomszéd helységeinkbenn levő Lakosok; hogy gulyabéli marhájaikból, méneseikből, nyájaikból, hol 500, hol 600 ’s több százak is elvesztek; s mindenütt hevernek a’ meg-nyúzott marhák, ’s legelnek rajtok a’ tsókák, kutyák, szarkák. E’ nagy tsapásnak természeti oka ez lehet: hogy a’ nagy szárazság miatt, a’ barmokból ki-száradvánn tsontjaiknak velejek, elfogyatkozott szegényeknek minden erejek, ’s a’ hideget, essőt és havat nem szenvedhetvénn, meg-döglöttek.” (M.H., júl. 25.) július 8—9. TALMÁCS közelében lecsapott villámtól 3 ember megsérült és 45 ló elpusztult, ugyanakkor egy nagy fenyőfát darabokra tört. A pásztorok látták, hogy gunyhójuk előtt a villám a földbe csapott. A közelében legelésző talmácsi ménesből a lovak kitörtek. A villámsújtotta fenyőfát gyökerestől kitépte, a lovak közé dobta, s ettől is több elpusztulhatott. Meg kell jegyezni, hogy az agyonvágott kanca mellől 4 csikaját a villám nem érintette, de egyébként az ott lévő nagy lovak közül egy sem maradt sértetlen. A hivatalos becslés 1078 frt kárt állapított meg. (1. h., aug. 18.) július 21. POZSONY. Reggel y23 órakor erős zivatar volt s a villám két ízben lecsapott. A második villámcsapás %4 órakor a primási nyári palota egy mellék- épületét érte. (1. h., júl. 21.) július 23. ZIMONY. Este 6 órakor borzalmas szélvihar tört ki, amely különösen a Dunán és a Száván okozott nagy károkat, egy hajó zátonyra futott. . . (I. h., aug. 1.) július. FERTŐ-TŐ „. . . kiváltképpen kitsinynek tartottuk még 1000 lépés távolságban is az ott fürdő dr. Kis Józsefnek, csak hónaljáig ért a viz.” (Kis J., 340.) július. ZILAH. A meggyet július első napjaiban leverték a fákról — „közönséges méréssel négy véka volt szinültig.” (Ormay.) július. BUDA. (júl. 23.) ,,. . . Itt vagy 3 héttől fogva ollyan meleg napok járnak, hogy az emberek, a’ magok munltájok végbe vitelekre, a’ miatt tsak nem egésszen alkalmatlanokká lettenek. A’ kutak nagyobb részint majd mind kiszáradtak, a’ rétek pedig . . . egésszen el-égtenek . . .” (M. K., júl. 28.) augusztus 3. VERBIC városkában [Liptószentmiklós mellett] du. y22 órakor egy gyújtó villámcsapás következtében a község leégett. Az emberek éppen hogy életüket menthették. A terményeik mind elégtek. LIPTÓSZENTMIKLÓS. A
